Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Amióta az eszünket tudjuk, ahhoz szoktunk hozzá, hogy egy nap 24 órából, egy óra 60 percből, egy perc pedig 60 másodpercből áll. Ez a rendszer számos átalakítási kísérletet vészelt át, amelyek közül a legjelentősebb a francia forradalom idején zajlott.
A francia forradalmi naptár, a calendrier républicain 1793. november 24-étől 1805. szeptember 9-éig volt érvényben. A franciák az úgynevezett decimális időrendszert vezették be, amiben egy nap 10 decimális órából, egy óra 100 decimális percből, egy perc pedig 100 decimális másodpercből állt (egy hónap három tíznapos dekádból állt).
17 hónapot élt csak a franciák találmánya
Ez a naptár egy tíznapos hetet is magába foglalt, és nyíltan a keresztény hagyományok felszámolását célozta, az újítás azonban komoly „fejfájást” okozott. Az órák átalakítása igazából senkinek sem tetszett, plusz a rendszer elszigetelte Franciaországot szomszédaitól. A decimális időszámítás végül mindössze 17 hónapig maradt érvényben.
A modern időmérés gyökerei a sumér civilizációig nyúlnak vissza, amely nagyjából Kr. e. 5300 és 1940 között virágzott a mai Irak területén, írja a BBC. A sumérok találták fel a hatvanas, avagy a szexagezimális számrendszert, hogy rendszerezni tudják az egyre összetettebbé váló mezőgazdasági nyilvántartásokat.
Sokat köszönhetünk tehát a suméroknak, ugyanakkor a napot elsőként az ókori egyiptomiak osztották órákra. Az erre utaló vallási szövegek már Kr. e. 2500 körülről ismertek. Rita Gautschy, a Bázeli Egyetem régészeti csillagásza szerint a Kr. e. 2100 és 1800 közé datálható koporsókon talált korai „csillagórák” az éjszaka tizenkét óráját jelölték. A római kortól aztán az óra vált a mindennapi időmérés alapegységévé.
Nem várható változás
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!