- Nyáry Krisztián író szerint egy ilyen jogszabály a teljes korlátozásra ma nem alkalmas, de arra mindenképpen jó, hogy egyes írók gyanússá váljanak.
- Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész úgy véli, ezek az írók még népszerűbbek lesznek, ha a tiltás rájuk irányítja a figyelmet.
Vannak világhírű orosz írók, akik lehetnek akármennyire népszerűek, no meg állhatnak pályájuk csúcsán, mégis el kellett menekülniük Oroszországból. A hatalom ugyanis nem nézi jó szemmel, hogy azt írják le, amit gondolnak, tükröt tartva a rezsimnek, amely emiatt minden lehetséges módon próbál utánuk nyúlni, és ellehetetlenítve őket, és a művészetüket.
Az egyik ilyen állami intézkedés az Orosz Föderációban a külföldi ügynökök tevékenységét szabályozó törvény, amely 2022. december 1-jén lépett hatályba, és 2022–2024 között több mint 300 ember szerepelt a külföldi ügynöknek kikiáltottak listáján, köztük írók, köztük Borisz Akunin, Dmitrij Glukhovszkij, Mihail Zygar és Ljudmila Ulickaja.
Az elmúlt a hetekben pedig most az Állami Duma kulturális bizottsága azt javasolta az orosz Országgyűlésnek, hogy fogadja el azt a törvényjavaslatot, amely szabályozná a „külföldi ügynökök” könyveinek könyvtári hozzáférését.
Annak próbáltunk utánajárni, milyen hatással lehet az orosz kulturális életre, ha ezt a törvényjavaslatot elfogadják. A kérdést Nyáry Krisztián íróval, irodalomtörténésszel, és Hetényi Zsuzsa műfordítóval, az ELTE oktatójával jártuk körül.
Erős központi akarat érvényesül
Nyáry Krisztián szerint a folyamat már évek óta tart, és ha összefüggésbe teszi, nemcsak Oroszországban, hanem a világban is. Megfogalmazása szerint az Egyesült Államokban valóságos könyvtári háború dúl – attól függően, hogy republikánus vagy demokrata vezetés van hatalmon –, és az állami könyvtárak polcairól könyveket vesznek le, vagy azért, mert a homoszexualitás megjelenik bennük, vagy azért, mert nem elég érzékenyek, például a Me Too szempontjából.
Oroszországban erős központi akarat érvényesül, az Egyesült Államokban azonban nem mindenütt, a szabályozás csak néhány állam könyvtárára vonatkozik. De ez úgy általában a nyugati világ szempontjából elég riasztó. Ami meg a konkrét orosz esetet illeti, ott azért megvannak azok a reflexek, valószínűleg az orosz olvasókban is – különösen ezen szerzők olvasóiban –, hogy ha magas irodalomról beszélünk, ezután is hozzájussanak ezekhez a művekhez
– vélekedik az irodalomtörténész, aki szerint a nyolcvanas évek második felében Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin műveit szinte minden értelmiségi olvasta, hiába tiltották be azokat, s most is valami ilyesmire számít.
Gyanakodjatok, legyetek éberek
Hetényi Zsuzsa úgy látja, ez az intézkedés valójában a kulturális életnek és az orosz lakosságnak szóló szovjet típusú üzenet: „gyanakodjatok, legyetek éberek, ne legyen külön véleményetek, vágjátok el magatokat a veszélyes külföldtől, csak a rendszerhez hű személy érvényesülhet, tapsoljatok ütemre.”
Elmondta, ha nem fogadják el a törvénytervezetet, az üzenet hatása akkor is érvényesült. A teljes lista azonban külföldről nem érhető el az orosz Igazságügyi Minisztérium honlapján.
Szívesebben írnám Igazság?ügyinek, hiszen a listában szintén szereplő Glukhovskyt már bűnözőként körözik, »az Orosz Fegyveres Erők lejáratása« címén nyolc évre ítélték – távollétében, hiszen a felsorolt írók, amint a leghíresebb köztük, Szorokin is, már külföldön élnek
– fogalmazott Hetényi, majd hozzátette, hogy van olyan is, például Zygar, a non-fiction író, aki már nem is oroszként határozza meg magát, hanem úgy, hogy „oroszországi származású”. A külföldi ügynökök listájában amúgy szerepel rock-énekes, a Budapesten többször vendégszerepelt Grebenscsikov, de mások is, például irodalomtörténészek: „Mindegyiküket támogatóan fogadták Nyugaton, és egyre nagyobb a közönségük, elsősorban a több millió
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!