Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A hétvégén rajtol a Formula–1 történetének 75. szezonja, hazánkba pedig 40. alkalommal látogat majd a száguldó cirkusz mezőnye augusztus első három napján. A Magyar Nagydíj a versenynaptár egyik legbiztosabb helyszíne – 1986 óta egyetlen év sem telt úgy, hogy az autósport legnagyobb sztárjai ne látogattak volna el Mogyoródra –, a 90-es években azonban rendkívül közel voltunk ahhoz, hogy lekerüljünk a Formula–1 térképéről. A rendszerváltás előtti politikai helyzetben nem volt meg arra a garancia, hogy Bernie Ecclestone, a versenysorozat atyjának megérje itt tartani a futamot, de aztán mégis sikerült kiharcolni azt, hogy a Magyar Nagydíj szent és sérthetetlen legyen.
Ebben jelentős szerepe volt a Hungaroring Zrt. első elnökének, Berényi Jánosnak, aki évről évre komoly küzdelmeket vívott Ecclestone-nal annak érdekében, hogy Magyarország megtarthassa a versenyt. Berényi elnök úr a történelmi szezon kezdete előtti napokban exkluzív interjúban elevenítette fel az Indexnek egyebek mellett azt, hogy
- milyen erőfeszítések árán érte el többedmagával, hogy Mogyoródon maradjon a verseny;
- mennyire álltunk ahhoz közel, hogy akár örökre lekerüljünk az F1 térképéről;
- hogyan sikerült a zárkózott, kőkemény üzletember benyomását keltő Ecclestone bizalmába férkőznie.
A magyar sportvezetés egyik jolly jokerének tartott Berényi – aki az ezredforduló előtt és után több sportági szövetség elnöki tisztségét (tenisz, kosárlabda, Nemzeti Sportszövetség) is betöltötte – az 1980-as években került először közelebb az F1 világához, amikor a Formula–1 atyja, Bernie Ecclestone szerette volna kiterjeszteni felségterületét Kelet-Európára.
Akkoriban Európán belül kizárólag nyugaton rendeztek Formula–1-es nagydíjakat, de Ecclestone szeretett volna keletre terjeszkedni, eleinte Jugoszlávia és Szovjetunió volt esélyes arra, hogy saját versenye legyen. A Dél-Amerikában élő üzletember, Rohonyi Tamás, aki baráti kapcsolatot ápolt Ecclestone-nal, azt ajánlotta a dúsgazdag tulajdonosnak, hozza Magyarországra a Formula–1-et. Ecclestone pedig, amikor első alkalommal hazánkba érkezett, annyira beleszeretett Budapestbe, a Budai Várba, a Lánchídba, a Halászbástyába, hogy eldöntötte: itt szeretne nagydíjat rendezni. Persze, azt tudni illik, hogy a rendszerváltás előtt, a nyolcvanas évek derekán kifejezetten zavaros időket éltünk, de Magyarországot akkoriban mégis a keleti tábor legvidámabb barakkjának tartották. A versenyhez szükséges pályánk viszont nem volt, így több helyszín meglátogatása után Mogyoródra esett a választás, és nyolc hónap alatt felépült a Hungaroring. Az első versenyre 1986 augusztusában kerülhetett sor
– elevenítette fel Berényi a Magyar Nagydíj történelmének első pillanatait. A sportvezető elárulta, hogy akkor még nem volt személyes kapcsolatban Ecclestone-nal, aki saját maga rajzolta meg a Hungaroring mostanra már klasszikusnak számító vonalvezetését. Akkoriban még Balogh Tibor, a Magyar Autóklub elnöke és több miniszter tárgyalt a brit üzletemberrel, mindent úgy építettek, ahogyan az F1 atyja szerette volna. Ennek az volt az oka, hogy a korábbi években több baleset, akár halálos kimenetelű tragédia történt F1-es futamokon, leginkább az éles kanyarokban, ezért Ecclestone szeretett volna egy nagyon biztonságos pályát építeni. Egy olyan pályát, amelyen akár rajt-cél győzelmeket is lehet aratni, és nagyon nehéz az előzés.
A magyar közgazdász ugyanakkor hangsúlyozta, 1986-ban, amikor az első Magyar Nagydíjat rendezték, hazánknak nem volt elegendő anyagi forrása, lehetősége arra, hogy kifizesse az Ecclestone által – a gazdag nyugati pályákra – megszabott éves jogdíjat, így alkut kellett kötni a brit üzletemberrel.
Az 1986–1990 közötti időszakban, a tárgyalásokat vezető Balogh Tibor többedmagával arra jutott Ecclestone-nal, hogy az első években mindössze egymillió dollárt fizet a magyar állam, holott a többi nyugat-európai versenypálya ennek akár tízszeresét csengette ki jogdíjként az F1-nek. Rendkívül kedvező díjban állapodtak meg, viszont Ecclestone-t illette a pálya egész éves hasznosítási joga és az abból származó összes bevétel. Ecclestone-nak célja volt, hogy több autó- és motorsport versenyt Magyarországra hozzon, így az Ibusz támogatásával 1992-ben megrendezett egy Superbike viadalt hazánkban, viszont fizetőképes közönség hiányában az veszteséget termelt, amelynek jelentős része az Ibuszt terhelte. Az utazási iroda később aztán ebbe bele is rokkant
– taglalta Berényi, akit 1990-ben – miután megtörtént a rendszerváltás – az Antall-kormány kérte fel az újonnan alakult Hungaroring Zrt. elnöki posztjára, mint több nyelven beszélő közgazdászt, sportvezetőt, üzletembert. Berényi nem mellékesen akkoriban töltötte be a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. (később GYSEV) elnök-vezérigazgatói posztját is. Elmondása szerint több tisztsége miatt kifejezetten leterhelt időszakot élt ekkor, de minden erejével azon volt, hogy a Magyar Nagydíjat megtartsa.
„Először 1990-ben, a rendszerváltás évében találkoztam Bernie Ecclestone-nal, mint a Hungaroring Zrt. elnöke, és bizony nem indult zökkenőmentesen a kapcsolatunk. A brit üzletember kifejezett szándéka volt, hogy emeljen a jogdíjakon, és ebben a vonatkozásban is felzárkóztassa a mogyoródi versenyt a többi, nyugat-európai futam mellé. Persze nekünk még a rendszerváltás után sem volt lehetőségünk arra, hogy sokkal több pénzt fizessünk. Dollármilliókról beszélgettünk, Ecclestone pedig kőkemény üzletember volt, két államtitkárral is egyeztetett, de velük a tárgyalások kudarcba fulladtak. Ekkor hangzott el az azóta szállóigévé vált mondata, hogy
»Mickey egerekkel nem tárgyalok«.
Berényi ezt követően került a Hungaroring Zrt. élére, azzal az elvárással, hogy többedmagával győzze meg Ecclestone-t arról, ne vigye el Magyarországról a futamot. Az F1 jogai akkori tulajdonosának az előző években megfogalmazott feltételek már nem voltak elegendőek, sokkal több pénzt akart a jogdíjból. A rendszerváltástól ugyan mindenki csodát várt, de a remélt Kánaán nem jött el. Így a mogyoródi pályán sem jelentkeztek szponzorok, akik tudták volna finanszírozni Ecclestone igényeit. Kivéve az Ibuszt, amely mint azt már említettük, megpróbálkozott egy Superbike-verseny megrendezésével, de az üzleti számításai nem jöttek be, így aztán abba belebukott.
„Nem kell részletezni azt, hogy országimázs szempontból milyen fontos volt Magyarországnak egy Formula–1-es nagydíj rendezése. Alapjaiban határozta meg a ’90-es években hazánk turizmusát a verseny, remek időpontban, augusztus közepén százezrek érkeztek külföldről kizárólag emiatt Budapestre. A világ még jobban megismerhette fővárosunkat, és voltak olyanok, akik először még az F1 miatt jöttek ide, és annyira megtetszett nekik a város, hogy később visszatértek turistáskodni. A szerencsénk az volt, hogy Ecclestone szintén beleszeretett Budapestbe, mindig a Marriott Hotel elnöki lakosztályában szállt meg, ahol egyébként Richard Burton és Elizabeth Taylor is lakott, gyönyörű panorámával a Dunára és a Budai Várra, nem tudott betelni a látvánnyal. Utólag visszagondolva talán ez is egy fontos tényező volt abban, hogy megállapodásra jutottunk vele. Még akkor is, ha üzletileg neki jobban megérte volna például Moszkvába vinni a versenyhétvégét”
– folytatta Berényi, aki elárulta Ecclestonról, hogy rendkívül nehéz, sőt, lehetetlen volt az üzletember magánszférájába férkőzni. Nagyon zárkózott volt, és a Marriott Hotelen kívül kizárólag a Mogyoródon parkoló privát buszban volt hajlandó tárgyalni. (A szállodát 1994-ben privatizálták, azt megelőzően az InterContinental Hotels franchise-ába tartozott, és a HungarHotels szállodavállalat üzemeltette.)
Patakokban folyt Ecclestone szeméből a könny
Rendkívül kevés alkalom volt arra, hogy Ecclestone itt jártakor ellátogasson bárhova, ami nem a hotel, vagy a versenypálya. Néhányszor, titokban a Vigadó tér szomszédságában, egy olasz étterembe tért be vacsorázni, valamint minden évben, a rendszerváltáskor frissen megválasztott új kormány miniszterelnöke, Antall József fogadta egy beszélgetésre – amelyen Neményi Béla, a Magyar Autósport-szövetség akkori elnöke is részt vett – a Kempinski szállóban, mert a politikus fontosnak tartotta a verseny Magyarországon tartását. 1993-ban Antall már évek óta súlyos, rákos betegséggel küzdött, de ennek ellenére is találkozott Ecclestone-nal, és igyekezett meggyőzni őt arról, hogy itt tartsa a Magyar Nagydíjat. Ecclestone pontosan tudta, milyen súlyos betegségben szenved a miniszterelnök, és nem volt véletlen, hogy erre a beszélgetésre egy sötét napszemüvegben érkezett. Amikor a szemmel láthatóan legyengült miniszterelnök a verseny folytatására kérte Ecclestone-t, akkor a brit üzletember szeméből – a fekete napszemüveg alól – patakokban folyt a könnye, szólni sem tudott, és bólogatva, a fejével jelezte, hogy megértette, és teljesíti a kérést. Ez volt az egyik olyan pillanat, amikor Ecclestone érzelmes oldala nyilvánosan
megmutatkozott
– mesélte Berényi, aki ezen kívül még egy másik alkalmat is mesélt Ecclestone emberi oldaláról.
„Egyszer elhívtam magamhoz, a GYSEV […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!