Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Nekünk kiemelt törekvésünk az, hogy a Kárpát-medencében minden magyarhoz eljuttassuk a magyar kultúra értékét, a magyar kultúra kincseit. Tettük és tesszük ezt, de ugyanakkor azt is látnunk kellett, hogy Romániában bürokrácia hatalmasodott el. Bürokrácia hatalmasodott el akkor, amikor ennek a Fejedelmek aranya kiállításnak a kincseit nem engedték továbbszállítani a következő helyére, Sepsiszentgyörgyre.
Húzták, halasztották, bürokráciáztak. Úgy éreztük, hogy cselekednünk kell. Cselekedtünk és éppen ezért a Magyar Nemzeti Bank páncélautóját küldtük február végén a kincsekért, hogy biztonságban itthonról haza hozzuk a kincseket. Itthonról hazahoztuk a kincseket, hiszen február 28-ról március elsejére virradóan átlépte az országhatárt a Magyar nemzeti Bank páncélautójában az a Fejedelmek aranya kiállítás, amelynek az összértéke 5,5 milliárd forintot jelent” – részletezte a korábbi eseményeket Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter a március 13-án tartott sajtótájékoztatón.
A miniszter a Magyar Nemzeti Múzeumban tartott eseményen nyitóbeszédében ismertette a tárlat hátterét: elmondta, milyen különleges kincseket állítanak most ki a múzeum kupolatermében, Erdélyben merre járt korábban a kiállítás és azt is, hogy eddig több mint 23 ezren látták a tárlat anyagát.
Kiemelte, hogy Március 15-től április 13-ig tart a kiállítás, a jegyek bevételének ötven százalékát pedig a székelyföldi múzeumoknak adják. Bár március 15-16-án ingyenesen lesz látogatható a Fejedelmek aranya, mindkét nap lesz adománygyűjtésre lehetőség.
Százmilliós érme
A sajtóeseményen Hankó Balázs után Zsigmond Gábor, az MNMKK Magyar nemzeti Múzeum igazgatója mondott beszédet. Elmondása szerint ezúttal nem csak tartalmilag, de értékileg is komoly kincsekről beszélünk:
A márciusi ifjak egyik követelését tartva most idehozzuk Erdélyt a Magyar Nemzeti Múzeumba, és megmutatjuk az erdélyi fejedelmek kincseit. Amikor azt mondjuk, hogy kincsek, akkor valóban, igazi kincsekről beszélhetünk.
A múzeum igazgatója ezután a tárlat szakmai hátterét ismertette a jelenlévőkkel, részletesen beszámolva a kiállításon látható éremgyűjtemény kulturális jelentőségéről. Elmondása szerint az egyik legfontosabb részlet, hogy a kiállított tallérok segítenek az erdélyi korkép megismerésében, ugyanis azalatt a 150 év alatt, amit felölel a kiállítás, a fejedelmek saját pénzt verettek, ezeken az érméken pedig az aktuálisan regnáló előkelőség kép látható. Ebből lehet következtetni többek közt a pontos korabeli haj és ruhaviseletekre. Emellett a minták megmutatják a kapcsolatot a Szapolyai család címere és Erdély címerének motívumai között.
Értéküket tekintve hatalmas anyagi jelentőséggel bírna a kiállított tárgyi emlékek. Bocskai Erzsébet – akinek az első magyar bibliafordítás finanszírozását is köszönhetjük – fennmaradt érméiből csupán egy darab is mintegy százmillió forintot ér. Zsigmond Gábor külön kiemelte, hogy hálás erdélyi és hazai kollégáinak a kemény munkájukért, hiszen a kiállítás nélkülük nem születhetett volna meg.
Tartalom nélküli formák
A megnyitó esemény utolsó megszólalójaként Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke állt ki a sajtó képviselői elé. Beszédét azzal kezdte, hogy Székelyföldön született és Romániában élt 37 évig. Megtapasztalta a Ceaușescu diktatúrát és románul kellett tanulja azt a hazug történelmet, amit a kommunista rezsim próbált rájuk erőltetni.
Felidézte az 1800-as évek két nagy, nemzetépítő kulcsmomentumát magyar és román oldalról. Az egyik az Unió, a márciusi ifjak 12 pontjának záró gondolata, ami Erdély Magyarországgal való egyesítését jelentette. Ettől az időszaktól számítunk egy jelentős nemzetépítési folyamatot hazánkban, aminek ikonikus épülete a Nemzeti Múzeum.
Demeter Szilárd elmondása szerint a románoknál szintén elindult egy nemzetépítő törekvés, főként az 1800-as évek második felében. Erre nagy hatással volt a román filozófus, Titu Maiorescu.
Az MNMKK elnöke a filozófus gondolatait idézve elmondta, hogy a románok „a tartalom nélküli formák, vagyis forme fără fond – románul így hangzik – kultúráját építik. Magyarán szolgaiain átveszik a nyugati mintákat ha éppen az az érdekük, de nem töltik meg ezt tartalommal. Ez azért fontos, mert a román kultúra megértésében ez egy kulcs szintagma. Mai napig ilyen a román kultúra.”
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!