Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az eleinte csak a közlekedést szolgáló Fő utca, majd a vásárokat befogadó piactér szélesedett idővel Szabadság térré Siófokon, de arra, hogy nevében és funkciójában is igazi Fő térré válhasson, még újabb évtizedeket kellett várni. A mezővárostól a turizmus központjáig – a siófoki Fő tér kanyargós története.
Most, hogy egy héttel a megszokottnál később, de azért június második felében idén is kitört a vakáció, tegyünk egy látogatást a nyár fővárosában! Siófokot, a Balaton déli partjának kiemelt turisztikai központját számtalan jelzővel szokás emlegetni, miközben egyfajta állandó rivalizálásban él az északi parti Balatonfüreddel, hogy kit illet a Balaton fővárosa cím.
Kétségtelen, hogy Siófok neve és története ezer szálon kötődik a „magyar tengerhez”. Ugyanakkor, épp kiemelt, főként üdülőszerepe miatt, általában csak a vízparti sávjának utcái és épületei kerülnek a figyelem középpontjába. Ritkábban látogatunk a vasút túloldalára, a városközpontba – igaz, maga a vízpart önmagában is számos érdekességet rejt, mint például a nemrégiben befejeződött és az Építészfórumon is bemutatott, turisztikai látványosságként is megújult Sió-zsilipet.
A vasútállomástól délre elterülő Fő tér – korábbi Szabadság tér, Fő utca – és a víztorony környezete látványos változáson ment keresztül az elmúlt bő évszázadban. Poros, falusias piacból az idegenforgalom szempontjából is jelentős városközponttá fejlődött.
Siófok a honfoglalás után
A turizmus fontossága miatt több történetíró könnyed mozdulattal ugrik át a település történetének első közel két évezredén:
Siófok a Balaton mellett csinos nagyközség. Lakossága nagyobbrészt értelmes, jóravaló földműves nép. Siófokra már a régebbi időben jöttek vidékről nyaralni. Mint igazi fürdőhely története azonban csak 1891-ben kezdődik
– idézi például Sági János 1902-ben megjelent, A Balaton írásban és képben című munkáját a Siófoki Hírek. Pedig jelen esetben is, akárcsak annyi sok történetben, visszakanyarodhatunk egészen a római időkig.
Az I. század környékén a Balaton vidékén már fontos kereskedelmi útvonalak futottak, összekötve Sopianaet (Pécs) Triccianán (Sárvár) keresztül Arrabonával (Győr). S noha az első urbánus hatások is ekkor jelentek meg, feltételezhető az is, hogy a kezdetben majorsági központtal épült villákat már üdülőcéllal is elkezdték használni. Ahogy Wettstein Domonkos Balatoni építészet című munkájában megjegyzi: míg Pannónia fénykorában ezek a bizonyos tóparti majorságok még fejlett gazdasági központok voltak, később, az eredeti funkciójuk térvesztésével,
nagyjából a 4. századtól kezdve elkezdtek átalakulni a rekreáció korai helyszíneivé.
A latinul Lacus Pelso néven említett tó vízgazdálkodásának kezdetei is a római korba vezetnek vissza, ekkor az ingoványos részeket lecsapolták, majd 292-ben zsilipet építettek a mai Sió torkolatában.
Jó pár évszázadot átugorva, a honfoglalás után, a Tihanyi apátság 1055-re datált alapítólevelében szereplő mondat („Rivulus namque, qui dicitur Fuk fluens”) már a mai Siófokra tett korai utalásként értelmezhető, amely szerint:
Azon a FUK nevű patakon ugyanis, amely a mondott tóból folyik ki, van egy hely, ahol a népek átjárnak, néha a hídon, gyakran pedig a gázlón át, s ez szintén ide tartozik.
A Fuk falunév első írásos említése egy 1137-ből származó adóösszeírási jegyzékben szerepel, a Siófok elnevezés pedig 1790 óta használatos. A tatárjárás után újjáépült Fok a török hódítás idején is fontos szerepet kapott, erőd és hadikikötő épült itt. A 17. században a település a veszprémi káptalan tulajdonába került, és 1693-ban fatemplomot építettek ide. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem – a mai címer alapjául szolgáló – pecsétet adományozott Fok falunak, majd 1739-ben épült meg Szűz Mária szeplőtelen fogantatása tiszteletére a barokk stílusú plébániatemplom.
Elérhető üdülőhelyek
A település fejlődése azonban valóban a 19. században kapott akkora lendületet, ami máig is érezteti hatását. A római időkből is ismert kiemelt közlekedési szerepe több száz évvel később, a gyorspostakocsik elindulásával tovább erősödött: Siófok 1810-től kezdve szerepel az Erdély–Adria járat útvonalában megállóhelyként, igaz, postaállomás csak jóval később, 1867-ben létesült. Szintén a század folyamán jelentős vízügyi szabályozások is zajlottak: a Sió csatornát kitisztították, a Balaton csökkenő vízszintje miatt pedig a visszavonuló víztől felszabadult területek egy részét a falu felparcellázta.
A közlekedés újabb előrelépését az 1846-ban megalapított Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság, majd a balatoni gőzhajózás elindulása jelentette még ugyanabban az évben. 1861-ben készült el a cs. kir. szab. Déli Vaspályatársaság – azaz a Déli Vasút – Buda–Nagykanizsa vonala Siófok és a Balaton déli partjának érintésével. A vonal hosszú távú célja volt a monarchia kikötővárosa, Fiume bekötése a vasúthálózatba, ami lehetőséget biztosítana a hazai áruk, főleg az alföldi mezőgazdasági termények olcsó szállítására, majd
a tengerhajózás révén a világpiacra való eljuttatására.
Emellett a vasút katalizátorként hatott a turizmus fejlődésére is, megteremtve a megfizethető, kényelmes és kiszámítható utazási lehetőséget a korábban csak kevesek számára elérhető üdülőhelyekre. Korábban sosem látott tömegek juthattak el az Adriára, a Balatonra vagy akár a Magas-Tátrába és a cseh fürdőhelyekre.
Siófok, amely 1865-ben mezővárosi rangot, majd azzal együtt országos vásártartási jogot kapott, ekkor nagyjából 1500 lelket számlált. Központja, a falusias hangulatú piactér, a mai Fő tér szintén a vasút megjelenésével indult jelentősebb fejlődésnek. A vasút által kettészelt település vízparti részén 1866-ra tehető a fürdőélet kialakulásának kezdete, ekkor jelent meg az első olyan hirdetés a Zala-Somogyi Közlönyben, amely a siófoki „Balatontavi Fürdőbe” invitál. 1878-ban épült meg a Magyar Tenger fürdőház, majd 1885-től kezdődött el a vízparti területek kiparcellázása, a mai fürdőtelep kirajzolódása.
Művészvilág a parton
Ugyan a századfordulóig még a Balaton északi partján zajlott intenzív beépítés, a 20. század elejétől a part jobb és gyorsabb közlekedési kapcsolatainak létrejötte miatt délen is nagyobb lendületet vett az üdülőhelyek kiépülése. Innentől kezdve egyértelmű, hogy Siófok fejlődését is leginkább az egyre népszerűbb fürdőélet befogadása és kiszolgálása határozta meg. A sokasodó magánvillák mellett panziók, szállodák, társasüdülők is épültek, lóversenypályát létesítettek, mozgalmas fürdőélete révén Siófok a budapesti nagypolgárság, művész- és színészvilág kedvelt tartózkodási helyévé vált.
A fejlődést az is segítette, hogy a Balaton körül még az 1930-as években is ritkaságszámba mentek a kiépített közművek, de Siófokon ekkor már javában üzemelt a víztorony, amely biztosította a község vízellátását, csatornázás pedig csak itt volt a tó menti települések közül. Emellett a fővárossal való vasúti összeköttetést tovább erősítette a Déli Vasút utódaként az 1920-as években működő Dráva–Száva–Adria Vasút (DSA), amely kifejezetten a gyors és kényelmes személyforgalom számára kezdett sínbusz jellegű motorvonatok fejlesztésébe.
A gazdasági világválság azonban ezeket visszavetette,
további motorvonatok beszerzésére sem került sor, majd a gondokkal küszködő vasúttársaság járműparkjával együtt 1932-ben végül beleolvadt a MÁV-ba. A Balaton és Siófok népszerűsége viszont tovább élt, részben a trianoni békeszerződéssel elvesztett hazai tengerparti területek miatt, illetve az egyre kedvezményesebb vasúti közlekedésnek köszönhetően, hiszen ekkoriban jelentek meg az úgynevezett filléres jegyek is.
Megjelennek a külföldi turisták
A második világháború és az itt húzódó frontvonal miatt Siófok komoly károkat szenvedett mind az épület-, mind a hajóállományában. A háború után, főleg az 1950-es évek második felétől azonban egy még inkább lendületes, nagyobb léptékű idegenforgalmi fejlesztési hullám vette kezdetét: az infrastruktúra javítása mellett
szállodasor, szakszervezeti és vállalati üdülők épültek.
Így Siófok jelentős […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/jardasziget/2024/07/07/siofok-fo-ter-epiteszforum-jardasziget/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!