Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Kevin Costner hosszú karrierjét mérföldkövekként határozták meg a westernek, elvégre a színész első nagyobb áttörését a Silverado című westernfilmben érte el, hogy a Farkasokkal táncoló rendezőjeként és főszereplőjeként mindkét zsebét kitömje Oscar-díjakkal és a közönség elismerésével. Costner volt olyan bátor, hogy egy tévésorozat kedvéért is cowboy-kalapot húzott a fejébe, ez volt a Yellowstone, Taylor Sheridan drámájának főhőseként pedig olyan teljesítményt nyújtott a most 69 éves legenda, hogy amikor kiderült, hogy még a befejezés előtt kiválik a szereplőgárdából, sok nézőnek lett volna hirtelen kedve a kardjába dőlni. Nem véletlenül.
Egyben lehetett még reménykedni, hogy Kevin Costner új projektje, a magyar mozikban június 27-e óta látható Horizont: Egy amerikai eposz majd kárpótolja a Yellowstone-fiaskó miatt jajveszékelő embereket. Vérző szívvel mondom azt, hogy a négy részesre tervezett filmsorozat első felvonása nem hogy a Farkasokkal táncolót nem közelíti meg minőségben, de még egy közepes westernfilm élvezeti faktorát sem képes hozni.
Pedig Kevin Costner ezen a filmsorozaton már 1988-ban elkezdett ügyködni, volt olyan pontja a kreatív munkának, amikor esély volt rá, hogy a Disney égisze alatt valósul meg a projekt, ám végül nagy stúdió beavatkozása nélkül, a rendező-író-főszereplő saját, 38 millió dolláros befektetésével is megtámogatva jött ki a Horizont első fejezete a nagyvászonra. Egy olyan filmé, aminek van eleje, és vége, van csattanó és egy nagyon egyszerű, de színtiszta és ütős mondanivaló-üzenet is el lett rejtve benne, ám valahogy a köztes részt, a tárgyalást, ami a legjobban számított volna, képtelenek voltak az alkotók szórakoztatóan kibontani.
A történet az 1860-as években játszódik, és a kezdés tényleg felmossa az emberrel a padlót, ahogy a Horizont: Egy amerikai eposz életképeket villant a prérin élő, viszonylag békés fehérekről, akiken egy estén indiánok ütnek rajtuk, már-már horrorisztikusan lemészárolva őket. Ez az a pont, amikor nézőként a hideg futkos az ember hátán, elvégre az amerikai őslakosok harcát ennyire barbár módon ritkán ábrázolta a filmipar. Pont ezért koppanunk hatalmasat, amikor kiderül, hogy Kevin Costner új westernje igazából egy fókusztalan, elnagyolt és vázlatos semmiség, amiben hiába csodálatosan szép a fényképezés, hiába pátoszosan szépek és hangulatosak a zenék benne, egysíkú karaktereket látunk jönni-menni, akikért izgulni sem tudunk, és néha azt is nehéz követni, hogy ki-kicsoda, és ki kivel milyen kapcsolatban áll.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!