Ha napjaink tévésztárjai közül ki kellene választanunk azt a színésznőt, akit eddig az iparág méltatlanul elhanyagolt és mellékszerepekre kárhoztatott, akkor Rashida Jones neve az elsők között jutna az eszünkbe. A 48 éves színésznő olyan méltán híres szitkomokban lopta a show-t karrierje során, mint a The Office amerikai változata és a Parks & Recreation, valahogy mégse kapta meg azt a rivaldafényt, amit igazából rég kiérdemelt volna. Most jött el az ideje, hogy Rashida Jones kitörjön a másodhegedűsök közül, és ott legyen az Emmy-esélyesek között, a színésznőben ugyanis az Apple TV+-on július 10-én bemutatott Sunny című sci-fi sorozat készítője, Katie Robbins meglátta a lehetőséget. Rashida Jones pedig köszöni szépen, él vele, és brillírozik egy olyan robotos thrillerben, amely önmagában is izgalmas, a cinikus, technofób főszereplője miatt meg pláne azzá válik.

A Sunny története szerint valamikor a jövőben járunk, Japánban, ahol az emberiség a mesterséges intelligenciának köszönhetően hátradőlt, és gépekre bízott mindent. A robotok nem csak mosogatnak, vezetik a háztartást ebben a világban, hanem képesek akár lelki társként is funkcionálni. Utóbbival akkor szembesül a sorozat főszereplője, a Rashida Jones-féle Suzie, amikor párja és egyetlen gyerekük egy repülőbalesetben odavesznek, és ő teljesen magára marad. Férje, Masa (Hidetoshi Nishijima) cégétől azonban kap a gyászoló feleség egy Sunny nevű robotot. Sunny barátságos, kedves, sokat mosolyog, ám minden igyekezete ellenére egészen hátborzongató. Pont ezért annyira durva, hogy a széria második részére a gépeket gyűlölő, az MI-től viszolygó Suzie mégis eljut odáig, hogy a robottal együtt aludjon.
Ahhoz képest, hogy egy félórás epizódokkal operáló sorozatról van szó, a tempó egészen komótos. A készítők ide-oda ugrálnak az időben, flashbackek segítségével ismerjük meg Rashida Jones karakterének múltját, aki azért érkezett Japánba, hogy egyedül lehessen, ehelyett szerető társra lelt, egy különös világban. A sorozatban bemutatott Japánnak érdekes esztétikája van, szorult némi retrofuturisztikus hatás a végeredménybe, az agyunkat így néha összezavarhatja, hogy mindenhol robotok vannak, mégis mintha egy múltbeli Japánban járnánk.
Az Apple sorozatait mindig jellemezte, hogy iszonyatosan egyedi, aprólékosan kidolgozott látványviláguk van, és mindez a Sunnyra is elmondható, az igényes, művészfilmes fényképezésnek köszönhetően szinte már meg se lepődünk rajta, hogy az A24 keze is benne van a produkcióban. Ez utóbbi tény főleg azon érhető nyomon, hogy mennyi filozofikus gondolat szorult a Sunnyba, és mennyire komplex lett a sztori.
A Rashida Jones által […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!