Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Egy hatalmas vulkánkitörés állhat a középkor legnagyobb járványa, a pestis mögött − állítja egy új tanulmány, amely megvizsgálta, hogy miként vezethetett egy természeti katasztrófa a 14. századi pandémia elszabadulásához. A fekete halál az 1340-es években söpört végig Európán, és az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb eseményeként tartják számon. Becslések szerint tízmilliók estek áldozatul a Yersinia pestis baktérium által okozott járványnak, amelyet bolhák terjesztettek. A betegség akár egy nap alatt is végzett áldozataival.
Azonban számos kérdés nyitott azzal kapcsolatban, hogyan kezdődött és terjedt el a járvány. Az egyik legfőbb rejtély az volt, vajon a kórokozó mindvégig jelen volt-e Európában az első pestisjárvány, az 541-ben kezdődött Justinianus-kori pandémia óta, vagy kívülről érkezett vissza a kontinensre. Martin Bauch történész és Ulf Büntgen paleontológus kutatása egyértelműen az utóbbi mellett teszi le a voksát. Elemzésük megerősítette, hogy a második pestisjárvány a mai Kirgizisztán területéről indult, és a kereskedelmi útvonalak mentén terjedt tovább.
Jégminták, faévgyűrűk és történelmi feljegyzések
A kutatók három különböző tudományterület bizonyítékait kapcsolták össze, hogy megértsék, miként juthatott el a pestis Közép-Ázsiából a Földközi-tengerig. Az Antarktiszról és Grönlandról származó jégminták a légkör korabeli összetételének részletes pillanatképét őrzik, mivel a jég megőrzi a múltbeli éghajlati viszonyokat és a nagy vulkánkitörések nyomait.
A 14. század közepéről származó minták óriási kénszintemelkedést mutattak, ez pedig természeti katasztrófára utal. A tudósok kisebb növekedést figyeltek meg 1329-ben, 1336-ban és 1341-ben is, de a csúcs 1345-re esett, ugyanis az volt az elmúlt kétezer év 18. legnagyobb ilyen mértékű emelkedése.
Ezeken kívül faévgyűrűk adatait vizsgálták meg, ugyanis évente újabb réteg jelenik meg a fákon, és azt tükrözik, milyen időjárási körülmények voltak az adott időszakban. A pestisjárvány idején a hőmérsékleti adatok szokatlanul hideg nyarat jeleztek Európa nyolc régiójában, különösen a Földközi-tenger térségében.
A középkorban is volt klímaváltozás
A hideg nyár pedig egyik jele annak, hogy hatalmas vulkánkitörés zajlott le, ugyanis egy tűzhányó kénben gazdag gázokat lő a sztratoszférába, a szulfátrészecskék pedig visszaverik a napfényt. Ez a rövid távú lehűlés elegendő lehet ahhoz, hogy befolyásolja a termésátlagokat és […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!