Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Kevés közhelyesebb kérdés van annál, mint amikor megkérdezzük a 100, netán 110 éveseket, hogy mi a hosszú élet titka? Ilyenkor megbízhatóan jönnek a többnyire előre is kitalálható válaszok, hogy a nyugalom, az aktív élet, a család és a barátok.
A világ jelenleg legidősebb férfija, a 114 éves venezuelai Juan Vicente Pérezt váltó 111 éves angol (!) John Alfred Tiiniswood a mértékletességet nevezte meg, na meg a heti egyszeri egyszer fish and chipset. Ezenkívül szerinte minden a szerencsén múlik.
A Netflixen futó Éljünk száz évig: A kék zónák titkai (Live to 100: Secrets of the Blue Zones) című minisorozat szépkorúi a családon kívül a kiegyensúlyozottságot tartják az élet elixírjének, valamint a növényi alapú étrendet és a kertészkedést. Amúgy meg listás helyen áll a munkakedv, a pozitív beállítódás, a dolce vita, az olívaolaj, a portói bor és a fokhagyma is. Olykor felbukkan a szalonna reggelire, a kaukázusi kefir és a friss hegyi levegő is. És nem tudunk belekötni egyikbe sem.
Kár, hogy statisztikusok szerint a „mi a hosszú élet titka?” némileg értelmetlen kérdés, amely nem segít megérteni, hogy bizonyos emberek miért élnek olyan sokáig. A probléma neve túlélési elfogultság, amit akkor követünk el,
amikor csak a „túlélőket” választjuk ki, vesszük figyelembe, és megfeledkezünk azokról, akiknek nem sikerült.
Azaz csak egy leszűkített és egyféle tulajdonságokat felmutató mintát (például csak a 100 évet megélt embereket) veszünk alapul egy olyan, mindenkire vontakoztatott kérdés megválaszolására, mint a például a „mi a hosszú élet titka”. Ezért fals következtetéseket vonhatunk csak le.
Vadászrepülők hozták a megvilágosodást
A túlélési elfogultság leghíresebb példája a második világháborúból származik, amikor az amerikai hadsereg felkérte Abraham Wald matematikust, hogy vizsgálja meg, hogyan lehet a legjobban megvédeni a repülőgépeket a lelövéssel szemben. Tudták, hogy a páncélzat segíthet, de nem lehetett bepáncélozni az egész repülőgépet, mert akkor túl nehéz lett volna a repüléshez. Ezért a bevetésből visszatérő gépeket megvizsgálták, hol érte azokat a legtöbb találat, és látták, hogy leginkább a szárnyakat, a faroklövészt és a test közepét, majd megerősítették ezeket a területeket.
Wald azonban rájött, hogy a túlélési elfogultság áldozataivá váltak, elemzésükből ugyanis hiányzott a teljes kép egy fontos része: azok a repülőgépek, amelyeket szintén eltaláltak, de nem értek vissza, mert lezuhantak.
Ennek eredményeként a gépek rossz részeit tervezték bepáncélozni.
A számba vett golyólyukak valójában azokat a területeket jelezték, amelyeket eltalálhatnak ugyan, de a gép […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!