Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Nem is gondolnánk, de a méréseknek és mértékegységeknek, óriási szerepe volt a mai, modern világ kialakulásában. A különféle mértékegységekkel osztályozzuk a környezetünket, az adatokat objektív értékeknek tekintjük, pedig a mérések sokszor épp megteremtik a világot, megváltoztatják jelentését, befolyásolják tapasztalatainkat. Ráadásul mennyiben lehet valami objektív, amit tetszőlegesen az ember hozott létre? Hiszen egyetlen más faj sem képes absztrakciókat használni a világ felosztására.
Hogy mennyire önkényesek is a méréseink és mértékegységeink, azt jól mutatja, hogy 2019-ig a kilogramm nem absztrakt fogalom volt, hanem egy fizikai tárgy szolgált referenciapontjául. A Le Grand K, vagyis a kilogramm egy platina-irídium henger volt a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban a franciaországi Sèvres egy páncéltermében. Súlyát rendszeresen ellenőrizték, hogy pontosan egy kilogrammot nyomjon, de bármennyire is döbbenetes, a henger az idők folyamán egy kis súlyt veszített, körülbelül 50 mikrogrammot, ami egy szempilla súlyának felel meg.
De könnyebb lett a kilogramm?
Nem, hiszen ahogyan James Vincent mértékegységek történetéről szóló könyvében is rámutat, a kilogramm definícióját jelentő tárgy technikailag nem veszíthet a súlyából, úgyhogy helytállóbb lenne azt mondani, a világ lett kicsit nehezebb. Na, így már mindjárt jobb, nem? Sajnos nem, mivel ez elég zűrös és absztrakt, így a biztonság kedvéért a Nagy kilogrammot 2019-ben nyugdíjba küldték, és a súlymérték új számításának alapja a Planck-állandó lett.
Milyen magas volt Jézus?
De nemcsak a súlymérésnek vannak érdekes aspektusai, a méricskélés a misztikusabb világot is felborzolta. Például amikor megtalálták azt a firenzei, középkori szent kéziratot, amit egy vörös vonallal illusztráltak és a szöveg arra utasította az olvasót, hogy
a vérszínű vonal méretére vágjon egy madzagot, majd ezt tizenkétszer hosszabbítsa meg, hogy így megkapja Jézus testmagasságát.
Ez volt a La Mensura Christi. Emanuele Lugli történész szerint, akinek ilyen méretű tárgyai voltak otthon, az isteni védelmet kapott. Nem kellett tartania a gonosztól és a szerencsétlenségektől, mert Jézus testmagassága megidézte a szellemét. Ez ráadásul annyira népszerű lett, hogy a 6. századtól kereskedtek is a Megváltó testrészeinek méretére vágott szalagokkal, kötelekkel. Emellett arra is fény derült, hogy a mérések alapján Jézus körülbelül 1,82 méter magas lehetett. (De a mai hipotézisek szerint sokkal inkább 1,68 volt.) A Mensura Christi tehát azt is jelentette: a mérték a gonosz, anyagtalan káosz ellenpólusa. Ez a gondolat már a felvilágosodás előfutára volt.
Egy másik, a Cambridge-i Egyetemen őrzött kézirat szerint a létező dolgok formával rendelkeznek, amik lemérhetők, a rossznak viszont nincs mértéke.
Az első ismert kísérletek a mérések szabványosítására az ókori piramisok építésekor történtek, amelyek megalkotásakor pontosságban nem volt hiány, így az sem véletlen, hogy a világ csodái közé tartoznak ezek a precízen felépített, csillagok és égtájak szerint tájolt tökéletes építmények.
A méretek, mértékrendszerek persze Platónt is foglalkoztatták, aki kiszámolta, hogy egy város ideális lakosságszáma 5040, mert ezt kapjuk, ha beszorozzuk a 7 x 6 x 5 x 4 x 3 x 2 x 1 sorozatot.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2025/02/12/jezus-magassag-mertekegyseg-valtozas-mars-orbiter-nasa/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!