A háziállatként vagy hobbimadárként tartott papagájok kivétel nélkül egy nagy csoportba, a papagájalakúak közé tartoznak, ezek pedig rendszertanilag a madarak osztályának egyik rendjébe, ami alá 443 faj tartozik.
Beszélő papagájjal talán már óvodás korunkban találkoztunk, mert különféle mesékben szokott okos, gúnyos és/vagy vicces karakter lenni. A folyékonyan és értelmesen beszélő madár emlékezetes alakítást nyújt Bud Spencer és Terence Hill klasszikusában, a Kincs, ami nincsben is. Itt Paquitónak hívják, szereti a papagájlányokat, és – egyébként alaptalan feltételezések szerint – képes befalni a főnök babeledelét.
De ha ezek után azt hisszük, hogy a papagáj a legintelligensebb állat, tévedünk, mert az még mindig a polip, bár a jákópapagáj a lista előkelő 7. helyén áll. Igen, fel tudnak ismerni színeket, anyagokat, de önálló beszédalkotására nyelvtani szabályok mentén nem képesek, ezért nem mondhatjuk, hogy a papagájok nyelvet beszélnek, viszont kiválóan utánoznak. A madár a megfelelő sorrendben, memorizálás után ismétli a hallott hangokat.
Feleségét akarja megérteni
A papagáj annyira monogám, hogy egész életét ugyanaz az egy partner kíséri végig, tehát fel kell, hogy ismerje a rikoltását, hangszínét a körülötte lévő hangzavarban. Ahogy jól tudja utánozni az emberek hangját és beszédét, ugyanúgy a rá leselkedő másfajta állatok hangját is képes, ez pedig kulcsfontosságú lehet a túléléséhez.
Éber állatok, a legkisebb fenyegető jelre riasztják egymást, ezért a vadonban nehéz tanulmányozni a belső kommunikációjukat. A trópusi seregélyek, a varjak, a hollók és a kolibrik is tudják utánozni a beszédet, de a legprofibbak az amazonasi és a jákópapagájok.
Agyukban található egy olyan kis szerv, amely az éneklés és énektanulás során szinkronizálódó idegsejtekből áll.
Az etológusok megfigyelései szerint az átlagosnál jobban utánzó madarak agyában a szervet egy héj borítja, ami minél vastagabb, annál ügyesebben „beszél” a madár.
A papagájok társas lények, a vadonban kommunikálnak egymással, és odafigyelnek a többiekre, ezért utánozhatják egymás hangját is. Ha emberek között élnek, akkor az emberi közösség részének tartják magukat, vagyis a mi kommunikációnkat fogják imitálni. Nincsenek hangszálaik, különleges hangképző szervük az alsó gégefő.
Izmos torkukkal a levegőt a légcső felé terelik, és a légcső formálja eltérővé a hangokat. A hangok milyenségét befolyásolja a gége, a nyakizmok és a csőr szerkezete.
Ragályosan rondán beszélnek
A papagáj felfogása a kontextusra irányul, ha egy helyzethez illeszkedő értelmes kérdést tesz fel, vagy jól válaszol, akkor nem a jelentéssel van tisztában, csak utánozza a korábban többször megélt szituációt. Például ha üdvözöl minket, amikor belépünk a szobába.
Nem csupán az emberi beszédet képes reprodukálni, hanem akár a kutyaugatást, dallamsorokat vagy tárgyak fura hangjait is.
Az egyik leghíresebb beszélő papagáj, Alex 2007-ben halt meg, 30 évesen. 150 angol szót tudott kiejteni, és több mint ezret megértett. 50 tárgyat tudott szín, forma, szám és anyag alapján azonosítani, és nyolcig tudott számolni. Még bocsánatot is kért, ha valami rossz fát tett a tűzre, és minden este így köszönt el gazdájától, aki beszélni tanította: „Légy jó, szeretlek, holnap találkozunk.” Egy férjtől sem várhatnánk ennél többet, nemhogy egy papagájtól.
Apollo a floridai St. Petersburgban él, saját TikTok- és Instagram-oldalán lehet követni gyors fejlődését: beszél, felismeri a színeket és anyagokat is.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2024/07/29/papagaj-beszed-kommunikacio-nyelv-utanzas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!