Papírforma: Jon Fosse kapta az irodalmi Nobel-díjat

Jon Fosse norvég drámaíró a kortárs drámairodalom egyik legismertebb és leggyakrabban játszott szerzője. Dramaturgiájának jellegzetessége a költői nyelv, a minimalista dialógusok mögé rejtett gondok és gondolatok – írja róla az Irodalmi Jelen.

Szereplői általában névtelen hétköznapi kisemberek, élhetnek bárhol és bármikor. Mindennapi helyzetekben látjuk őket, de közben a lét értelmére, az emberek egymáshoz való viszonyára, az embereket összekötő és elválasztó kapcsolatokra és a magányra, az élet és halál közti különbségekre keresik a választ. Nem véletlen, hogy Fossét a becketti és bernhardi hagyományok folytatójaként tartják számon.

Az akadémia indoklása szerint Fosse innovatív munkásságával kiemelkedő alakja a kortárs színháznak, prózai alkotásai pedig

túlmutatnak a szavak adta korlátokon.

Hirdetés

Híres, magyarul is megjelent művei közt olyan könyvek szerepelnek, mint a Melankólia, a Reggel és este, illetve az Álmatlanság.

A díj története

Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta osztják ki, idén 116. alkalommal ítélték oda. A kitüntetést hétszer – 1914, 1918, 1935 és 1940–1943 között – nem ítélték oda senkinek, a 2018-as díj bejelentését pedig az akadémiát megrázó botrány miatt 2019-re halasztották. A kitüntetettek száma 119, ugyanis négy alkalommal megosztva ítélték oda a Nobel-díjat. 1904-ben a francia Frédéric Mistral és a spanyol José Echegaray, 1917-ben a dán Henrik Pontoppidan és Karl Gjellerup, 1966-ban az izraeli Smuél Joszéf Agnon és a német Nelly Sachs, 1974-ben a svéd Harry Martinson és Eyvind Johnson kapta.

Az irodalmi Nobel-díjat általában az életműért ítélik oda, de a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kilenc alkalommal kiemelte a kitüntetett egy alkotását:

• Theodor Mommsen: A rómaiak története (1902),
• Carl Spitteler: Olimpiai tavasz (1919),
• Knut Hamsun: Az anyaföld áldása (1920),
• Wladyslaw Reymont: Parasztok (1924),
• Thomas Mann: A Buddenbrook ház (1929),
• John Galsworthy: A Forsyte Saga (1932),
• Roger Martin du Gard: A Thibault család (1937),
• Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger (1954),
• valamint Mihail Solohov: Csendes Don (1965) című művét.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2023/10/05/jon-fosse-kapta-iden-az-irodalmi-nobel-dijat/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!