„Némelly sikátor, főleg a külvárosokban, olly sötét, hogy a költők által leírt pokol előcsarnokát méltán képezhetné. Illyen a museum háta mögötti tér is, hol múlt héten színház után, annyi kóborló bujkált a koromsötétség védszárnyai alatt, hogy egy kéményseprővel arra menő egyént majd levetkőztettek. Nem ártana néhány lámpát oda illeszteni olly kikötéssel, hogy majdan a lámpagyújtogató az olaj felét föl ne használja salátára – vagy mire”
– olvasható a Budapesti Híradó 1846. június 16-i számában.
Többek közt ezzel a felütéssel indul a budapesti Kiscelli Múzeum 2024. július 10-én nyílt, szeptember 29-ig megtekinthető, Világ-Város című tárlata. A kiállítás az ember és az éjszakai világítás kapcsolatát mutatja be,
elsődlegesen a XVIII. század végétől a XX. század elejéig tartó időszakra fókuszálva.
Az emberiség és a fény, a két kézzel létrehozott, mesterséges éjszakai világítás kapcsolata nélkülözhetetlen. Évezredek óta meghatározza életünket, lehetőségeinket, mindazonáltal csupán néhány évtizeddel ezelőtt történt meg, hogy a nagyvárosi éjszakát a nappalokhoz hasonlóan tudjuk birtokba venni.
Eleinte tűzre, gyertyákra és fáklyákra hagyatkoztunk, azonban ezek nem adtak elegendő fényt, így csak mérsékelten létezhetett az a bizonyos éjszakai élet. Sokáig a természetes fény is fontos eszköz volt, hiszen egy holdvilágos éjszakán, amikor a Föld keringő partnere a tiszta eget a csillagokkal beragyogta, kevesebb szükség volt egyéb praktikákra.
Egészen a XVIII. századig nem is nagyon változott ez a felállás. Innentől kezd kitágulni a mesterséges világítás fogalma, amin a múzeumi tárlat kezdetben kronologikusan, majd témakörökre bontva, de nagy részletességgel végigvezet.

15
Élet és biztonság
Nem minden terület kap egyformán reflektorfényt. A templomi világítást például csupán kisebb részben lehetett reprezentálni, továbbá a tárlat az elektromos fény megjelenésével zárul. A kiállítás mégis hiánypótló részletességgel mutatja be az érdeklődőknek, hogy miként jutottunk el a maréknyi fényt adó gyertyától a gázláng és a petróleumlámpák teljes szobákat és utcarészeket bevilágító időszakáig.
A Világ-Város kiállítás elsősorban Budapestre és annak világvárossá alakulására fókuszál a fényhasználaton keresztül. Megmutatja, hogy az éjszakai élet, a kávézók, bálok, színházak és operaházak világát miként tágította az újfajta fény, hogy bővültek ki a nappalok, és terjedt át az éjszakára is a közélet.
Külön kitér a közlekedésre és a különféle szakmákra, amiknek fejlődése szintén felgyorsította ezeket a folyamatokat, továbbá arra, hogy a sokrétű világítóeszközök milyen más iparágak és mesterségek szintlépését, megjelenését idézték elő.
A tárlat első részén egy rövid múltba tekintést kapunk, amely néhány középkori és újkori relikviát vonultat fel.
Némileg kitér az ember és a tűz kapcsolatára, megalapozza az éjszakai világításra való több ezer éves igényt. Ezt követi egy kezdeti időszak, amely az ötvösmesterség és a különféle vegyészeti ágazatok fénytechnológiával való keveredését, szimbiózisát mutatja meg.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!