Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Azoknak, akik nem ismerik, vagy nem hallottak róla, érdemes feleleveníteni, hogy Steve Berry az angolszász krimiirodalom egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb szerzője, nem véletlenül. Az alapkaraktere egy Cotton Malone nevű amerikai ügynök, aki a washingtoni adminisztrációt segíti ki időről időre, erősen szürkezónás akcióival. Ezekből a kalandokból 19 könyv érhető el magyar nyelven, gyakorlatilag a teljes széria.
De ezek mellett Berry időről időre tett kitérőket is, mert a Cotton Malone-sorozatban feltűnt egyik fiatal ügynök figuráját kidolgozta önálló thrillervonallá: Luke Daniels főszereplésével két könyv íródott. Végül ott vannak az egykötetes krimik, amelyekből négy készült, a most megjelent A lista című alkotás is ide sorolható.
A kézirat 30 évig hevert az asztalfiókban
Itt most idéznem kell magát a szerzőt, aki a krimi végén képbe hozza olvasóit annak hátteréről, keletkezéséről. Mint írja, ennek a regénynek érdekes a fejlődéstörténete. 1992-ben íródott, és ez volt a szerző második befejezett kézirata. Érezhető rajta az akkori nagy könyvsiker – John Grisham A cég című könyvének – hatása. Ám mivel úgy vélte, hogy A lista minősége nem ütötte meg a kívánt mértéket, így a fiókba került.
Időről időre azért elővette, újraolvasta, javítgatta. A mű alapötlete egyébként az, hogy a Georgia állam egyik poros kisvárosában működő, önbiztosítással rendelkező vállalat megrendelt gyilkosságok révén csökkenti kiadásait.
A könyvben szereplő ötlet azután vált érdekessé, hogy az Egyesült Államokban 2010-ben elfogadták a megfizethető ellátásról szóló törvényt, vagyis az Obamacare-t.
Ez az Egyesült Államok egészségügyi rendszerének legjelentősebb átalakítása és lefedettségének kibővítése volt a Medicare és Medicaid 1965-ös bevezetése óta. 2014-es hatályba lépését követően 2016-ra a TB-biztosítás nélküli amerikaiak aránya nagyjából megfeleződött, és becslések szerint 20-24 millió további ember kapott fedezettséget. Donald Trump ezt 2025-ben jelentősen megkurtította.
A papírgyár és annak tulajdonosai
Mindezek fényében kezdte azt érezni Berry, hogy A lista egyre inkább közelít az amerikai mindennapok valóságához. Aztán következett a Covid-járvány a lezárásokkal és a sok-sok otthon töltött nappal, amikor végre előkerült a fiókból A lista, és a szerző elkezdte véglegesre formálni, méghozzá rengeteg önéletrajzi vonulattal.
Hasonlóan a főszereplőhőz, Steve Berry maga is évtizedeken át praktizált ügyvédként – mielőtt sztár krimiszerző lett – egy georgiai kisvárosban. St. Marys is egy „cégváros” volt, ugyanúgy, mint a könyvben Concord, ahol 1940 és 1980 között gyakorlatilag minden a legnagyobb helyi munkaadó, a papírgyár érdekeltségébe tartozott. Alapítottak bankfiókot, részesedésük volt a kisváros legtöbb éttermében, a bevásárlóközpontokban éppúgy, mint a helyi telefontársaságban. Vagyis a városban élő papírgyári alkalmazottak az elköltött bérüket a papírgyár tulajdonosainak juttatták vissza.
Azok pedig az egészségügyi rendszer adatait elemezve mindenkiről tudták, hogy milyen egészségügyi állapotban van. Viszont profitmaximalizálás érdekében Steve Berry egykori munkaadói nem gyilkoltak.
A valóságból vett minta a fikcióban
Viszont a könyvben a kisvárost átszövő, birtokló – szintén – papírgyár három tulajdonosa kétségbeesett, mert a kínai konkurencia, az egyre olcsóbb külföldi termelés vészesen megnyirbálta a bevételeiket. Ráadásul a helyi szakszervezetek erősek, így legális mozgásterük kevés maradt, ezért gonosz dologhoz folyamodtak.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2026/04/16/steve-berry-a-lista-krimi-konyv-recenzio-ajanlo/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!