Július 7-én tartják a francia parlamenti választás második fordulóját, amit azokban a körzetekben rendeznek meg, ahol az első fordulóban egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok 50 százalékát + 1 szavazatot.
Az 577 körzetben összesen 501 körzetben nem sikerült ezt elérni egyik jelöltnek sem, ráadásul mint azt az első fordulót felvezető cikkünkben is megjegyeztük, a második fordulóba nem a két legtöbb szavazatot jelölt jut tovább, hanem mindenki, akire a regisztrált szavazók 12,5 százaléka szavazott az adott körzetben, emiatt a francia választásokon megszokott, hogy a második fordulóban akár három jelölt közül is választhatnak a szavazók.
Ugyanakkor ez nem annyira gyakori, általában pár tucat körzetben fordul elő az ilyen ún. triangulaires versenyek,
Emiatt már az első forduló estéjén bejelentette a szélsőbaloldaltól a zöldeken át a szocialistákig terjedő Új Népfront (NFP) vezetője, Jean-Luc Mélenchon, hogy pártjának alkotmányos kötelessége, hogy megállítsák a szélsőjobb térnyerését, ezért arra kérte a második fordulóba harmadikként továbbjutó jelöltjeiktől, hogy lépjenek vissza a Macron-párti Ensemble! (jelentése: Együtt!) vagy a jobbközép Republikánusok Macront támogató jelöltjei javára – a Republikánusok a választás előtt kettészakadtak egy macronista és egy lepenista csoportra.
Hasonlóan a szélsőjobb elleni szavazásra buzdított a Macron-párti miniszterelnök, Gabriel Attal is, aki szerint csak a szélsőjobb tudna többséget szerezni a mostani választáson, ezért a baloldaliak, a centristák és a jobbközép összefogására buzdított.
Melánchon és Attal is összefogna, de ez meg is valósul?
Az első fordulót ugyanis magabiztosan a Marine Le Pen vezette, az utóbbi időben magát a szélsőjobbról jobboldali-konzervatív beállítani próbáló Nemzeti Tömörülés (RN) nyerte, az 577 körzetből majdnem 300-ban lepenista jelöltek szerezték a legtöbb szavazatot – közülük 39-en pedig már a Nemzetgyűlés tagjaivá váltak, hiszen az első körben már megszerezték az abszolút többséget a körzetükben.
Emiatt mind az Új Népfrontban és mind a kormányzó, súlyos veszteségeket szenvedő Ensamble-ban aggodalommal töltötték el a vezetőket, hogy a második világháború óta először kerülhet a szélsőjobboldal többségbe a francia parlamentben és a 28 éves Jordan Bardella személyében miniszterelnököt is adhatnak – aki egyébként pártelnökként sokkal szalonképesebbé tette a pártot a Le Pen családnál.
A hármas versenyek ugyanis a lepenista jelölteknek kedveznek, hiszen akkor megoszlanak a velük szembenálló szavazatok.
Emiatt nem véletlen, hogy már az első forduló másnapján a visszalépésre buzdított mind Melánchon és mind Attal miniszterelnök, akiknek erre vonatkozó nyilatkozataik megtették a hatásukat: a több mint 300 háromversenyzős körzetből a keddi határidőig a Le Monde számításai szerint összesen 221 jelölt lépett vissza, közülük 132 NFP-s, 83-an pedig Macron-pártiak, így végül mindössze 94 körzetben lesz az RN jelöltjeinek egyszerre két versenytársa is.

Ugyanakkor hiába a technikai összefogás, a gyakorlatban nem olyan biztos, hogy ez meg is fog történni,
hiszen többek között Emmanuel Macron francia elnök is arra kondicionálta a szavazóit az első forduló előtt, hogy a szélsőjobbnál még a szélsőbal is veszélyesebb,
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!