Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az iráni háborúról a metazin.hu több véleményformálót idéz összeállításában. Például Michael Oren történészt, Izrael egykori washingtoni nagykövetét, aki Free Pressben fejtette ki gondolatait. Elismeri, hogy az amerikai–izraeli csapások nyomán az iráni vezetés és a hadsereg is komoly veszteségeket szenvedett, viszont mintha az amerikai adminisztráció nem lett volna felkészülve arra, hogy az iráni válaszcsapások arab szövetségeseit találják telibe, miközben légmentesen lezárják a Hormuzi-szorost, és a lassan egy hónapja tartó zárlat az 1970-es évekbeli két olajválságnál is súlyosabb csapást mér a globális gazdaságra.
Mások végigveszik a lehetséges okokat, de ezek nem minden esetben tűnnek túlságosan megalapozottnak. Ha Irán tényleg közel állt az atombomba elkészítéséhez, akkor miért beszélt tavaly Trump elnök arról, hogy a két óriásbombával kiiktatták a nukleáris fenyegetést? Valamelyik állítás biztos nem volt igaz.
Posztmodern látványháború
Mary Harrington brit újságírónő, az Unherd véleményoldalon azt írja, hogy a technológiai fejlődés eredményeként gyakorlatilag egy posztmodern látványháborúnak vagyunk részesei, amelynek egyetlen célja a közvélemény figyelmének megragadása. Szerinte,
ami most folyik a Közel-Keleten, az nem más, mint a Nyugat első posztliberális háborúja.
Elemzésében sorra veszi, hogy az eltűnő liberális trend egy olyan globális utópia volt, amikor az azt hirdetők a nemzetközi normákra figyelve igyekeztek elkerülni a fegyveres konfliktusokat, aztán később éppen ezekre a normákra hivatkozva maguk is fegyverrel igyekeztek exportálni a demokráciát és globalizálni az elvek, normák elfogadását.
Írásában kitér arra is, hogy a tömegmédia korában, amely a rádióval kezdődött és a digitális forradalom korszakában is tart, elfogadottá vált, hogy a nagyközönségnek is beleszólása van az ország sorsába. A második világháború előkészületeiről szóló műveiben az ismert brit történész, A.J.P. Taylor egy olyan dinamikát ír le, amelyben a „közvélemény” először vált érdemi tényezővé a politikusok döntéseinél, még a háborúval kapcsolatban is. Nem véletlen, hogy
ugyanebben az időszakban jelenik meg egy új típusú hivatalos kommunikáció – a tömegpropaganda –, amely már egyértelműen A közvéleményt akarja a kívánt irányba formálni.
És ekkoriban vált maga a háború is tömegjelenséggé: tömeges mozgósítással és tömeges számú áldozattal együtt. Ha arra kérjük az embereket, hogy mozgósítsanak akár harcra, akár a háborús erőfeszítésekre, akkor valamilyen formában szükségünk van a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2026/03/25/iran-usa-haboru-kozel-kelet-olajvalsag-kozvelemeny-befolyas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!