Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat újabb részében Somogy vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
A Balaton déli partja és a Dráva folyó között elhelyezkedő Somogy – 6065 négyzetkilométer területével – hazánk ötödik, a Dunántúl legnagyobb vármegyéje. Lakossága azonban a 300 ezer főt se éri el, így Békés után Somogy népsűrűsége a legkisebb hazánkban. Ennek oka, hogy a Balaton-partot és Kaposvárt leszámítva a megye lényegében aprófalvakból és erdős dombvidékből áll. Somogyországban található a második legritkábban lakott magyar járás is, Barcs központtal.
A nyári szezonban aztán minden megváltozik, hiszen az ország egy része leköltözik a megyébe. Ilyenkor Somogyország olyan kétarcúvá válik, mint amilyen a legújabb NER-es Magyar Péter képregény: a folyton pörgő és munkaerőhiánnyal küzdő, kies nyaralókkal szegélyezett urbánus déli Balaton-part és a csendesebb, a munkalehetőségekben nem éppen dúskáló, vidékies megye olyan Janus-arcú, amennyire csak lehet.
A két Somogy ellentétét jól kifejezi Kálmán Imre és Nagy Imre alakja is. A német anyanyelvű, izraelita gyökerű Kálmán Imre Siófokon látta meg a napvilágot 1882-ben, hogy aztán az egyfajta békebeli hangulatot árasztó osztrák-magyar operett egyik leghíresebb zeneszerzője legyen. Az 1896-ban Kaposváron szegény somogyi parasztgyerekként született Nagy Imre a szibériai hadifogságban lett bolsevikká. Ízes somogyi tájszólása és kackiás bajsza miatt 1945-ben a megszálló Vörös Hadsereggel együtt hazatérő moszkovita kommunista disszidensek közül még ő tűnt a legjoviálisabbnak. Hogy aztán „padlássöprő” belügyminiszterből az 1956-os forradalom és szabadságharc mártír miniszterelnöke legyen.
Az államalapítás idején Somogyvár Koppány vezér szállásterülete volt. Koppány felnégyelését követően pedig az egyik első, Szent István által alapított vármegye alakult ki a területén. A török hódoltság idején jelentős pusztítást szenvedett el, azonban a reformkortól kezdve a balatoni gőzhajózás beindulása (a legendás Kisfaludy gőzös), majd az 1861-ben a forgalomnak átadott Buda–Nagykanizsa vasútvonal sokat tett a déli part melletti balatoni települések fellendüléséért.
Azt gondolnánk, hogy a római kor óta járnak emberek „nyaralni” a Balaton partjára, de tévednénk. Ez a fajta polgári huncutság, lényegében csak az 1861-ben átadott vasúttal alakult ki. Igaz, már a 1700-as évek végén működött néhány gyógyfürdő a Balaton körül (pl. Balatonfüreden), ám azokat főleg a szívbetegek használták a savanyúvíz miatt, sem pedig bulizó turisták. Az első igazi strandig 1891-ig kellett várni – ezt ma siófoki aranypartnak hívjuk.
A minden rosszban van valami jó elv alapján az olyan balatoni városok, mint Siófok a trianoni békediktátum után lendültek fel igazán. 1920-tól ugyanis az abbáziai nyaraláshoz már útlevélre és pénzváltásra volt szükség. Onnantól kezdve megállíthatatlan volt a Balaton és rajta keresztül Somogy fejlődése: retro lángos, sült hal, fröccs, Zimmer Feri, bocsánat Zimmer frei, NDK és NSZK turisták találkapontja, Joe Biden nászútjának színhelye és az árak emelkedő színvonala. De szerencsére ennyivel nem lehet lerendezni Somogy északi részét, hiszen sokkal több egy sült halnál. Találkozik itt a népi építészet, a falusi hagyományok és a Balaton-parti üdülőkultúra, ami egészen sajátos kulturális egyveleget alakított ki. Ha pedig kicsit beljebb sétálunk délre, felfedezhetjük a még mindig élő és gazdag népi hagyományokat, illetve folklórt. A somogyi pásztorkultúra, a néptánc és a népzene országosan ismert. Somogyvámoson a Krisna-völgy, Kaposmérő mellett pedig a híres lovasíjász Kassai-völgye található, benne Kassai Lajos lovasíjász iskolájával.
1993 és 2003 között majd egy 2013-as fellángolással – 1943-as mintára a népi írók szervezte nyomán – a balatonszárszói nyaralójában tartott értelmiségi találkozókat Farkasházy Tivadar. A közeli balatonőszödi kormányüdülőben pedig elhangzott az újkori magyar történelem leghíresebb rejtett hangfelvétele – pedig Magyar Péter színre lépése óta erős verseny van a kategóriában. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök „igazságbeszéde” végül, ha lassan is, de hullámsírba küldte a magyar baloldalt. Az pedig a jövő nagy kérdése, hogy ki fogja onnan kimenteni Peyer Károly, Németh Miklós és Horn Gyula örökségét.
Kötcse az Orbán Viktor vezette nyárvégi polgári piknikek helyszíne a jobboldal értelmiségi holdudvara és a Fidesz-KDNP hátországa részére. De ugyanitt Kötcsén vett telket az akkor még a politikai „power couple” szerepében tetszelgő Dobrev Klára-Gyurcsány Ferenc házaspár is.
A két nagy magyar művész közül József Attila Balatonszárszónál, míg Latinovits Zoltán Balatonszemesen „esett” a sínek közé. Előbbi kommunistának beállítva, utóbbi a kommunista államhatalom ellenfeleként máig tisztázatlan módon –, aminek mind a mai napig olyan „sajátosan kelet-európai íze van”. Ahogy a néhai Gyenesei István politikai karrierjének is. Aki 1985-ben az ország legifjabb MSZMP-s megyei tanácselnökéből lett jó 20 évvel később a Somogyért Szövetség színeiben független országgyűlési képviselő. Majd a támogatásáért cserébe a 2008 tavaszától kisebbségben kormányzó második Gyurcsány-kabinet önkormányzati minisztere. De mindezek után lássuk mi várható Somogyország négy OEVK-jában.
Mandátumbecslés: Somogy 01. OEVK (székhely: Kaposvár)
A választókerület a megyeszékhely Kaposvár városát fedi le, illetve a kaposvári járás 25 községét, köztük olyan aprófalvakat is, mint az 54 lelkes Patca. A választókerület lakosságának 30 százaléka érettségizett, 20 százalékuk diplomás, 18,3 százalékuk szakmunkás végzettségű, míg 13,9 százalékuk csak az általános iskola nyolc osztályát járta ki (a statisztika azonban a 18 év alatti diákokat is tartalmazza). Jelentősebb a roma nemzetiségűek aránya. A népesség 31,6 százaléka római katolikus, utánuk a vallási közösséghez nem tartozók következnek.
Kaposvár Somogy székhelye és legnagyobb települése, amelyet gyakran „a virágok városaként” emlegetnek. A város a Kapos folyó völgyében fekszik és a térség gazdasági, kulturális, valamint közigazgatási központja. Jelentős kulturális hagyományokkal rendelkezik, a századelőn Kaposvár olyan híres festőket adott a magyar kultúrának, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy éppen Galimberti Sándor. Itt működött a híres kaposvári teátrumi műhely a Csiky Gergely Színház körül, melyet a Kádár-korszakban és utána is olyan nagy színházrendezők igazgattak, mint Zsámbéki Gábor, Babarczy László, Schwajda György és Rátóti Zoltán. A város ipara főként élelmiszer- és feldolgozóipari jellegű, valamint egyre fontosabb szerepet játszik az oktatás is, a korábban önálló Kaposvári Egyetem ma a gödöllői székhelyű Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem kaposvári campusaként működik tovább.
Gelencsér Attila vs. Lőrincz Viktória
A 2024-es EP-választáson a Fidesz–KDNP 43,6, a Tisza 31,8 százalékot kapott. A Tisza jelöltje Lőrincz Viktória jogász és ügyvédjelölt, akit a bemutatkozása szerint „Kaposvárhoz erős lokálpatrióta kötődés fűzi, és elhivatott abban, hogy ezt a térséget segítse”.
A Fidesz–KDNP jelöltje a 2026-os országgyűlési választásokon is az eredetileg német–testnevelés szakos tanár, később közoktatási vezető és közgazdász diplomát is szerzett Gelencsér Attila. 2014 óta képviseli a Kaposvár székhelyű egyéni választókerületet az Országgyűlésben – 2010-ben pedig még a régi választási rendszerben Kaposvár agglomerációja választotta meg képviselőjének. 2014 óta folyamatosan javítva az addigi eredményét, Gelencsér 2022-ben már 47,63 százalékkal tudta legyőzni az ellenzéki összefogás jelöltjét.
Kaposvárt 1994-től az idén 70 éves fideszes Szita Károly vezeti, aki Kaposvár történetének, egyúttal a megyei jogú városok közül a leghosszabb ideje hivatalban lévő polgármestere. Ő egyúttal a Megyei Jogú Városok Szövetségének is az elnöke. Az eredetileg agrármérnök végzettségű, egy cikluson (1998-2002) keresztül parlamenti képviselő Szita székét az sem tudta megrengetni, hogy Ungváry Krisztián történész az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) által kiadott iratokra hivatkozva a Népszabadság ban 2005-ben publikált cikkében azt állította, hogy Szita az 1980-as években egészen a rendszerváltásig, „Krakus Péter” fedőnéven a Somogy megyei III/II. (kémelhárító) osztálynak dolgozott.
Szita Károly Ungváry vádjait tagadta, azok valóságtartalmáról pedig mind a mai napig nem született jogerős bírósági döntés. Ha azt vesszük, 2006 óta folyamatosan népítélet születik, hiszen azóta csak a Fidesz–KDNP tudott nyerni a várost jelentő OEVK-ban.
Somogy azonban nem volt mindig ennyire narancsvidék jellegű.
2006-ban például épp Gerencsér régi Somogy 02-es OEVK-ja és Gyenesei István barcsi központú OEVK-ja nem a Fideszre szavazott. Most, hogy újra kiélezett választásnak nézünk elébe Kaposvár ismét országos jelentőségű csatatérré válik, ahol tényleg csak néhány szavazat fog dönteni a mandátum sorsáról – és könnyen lehet, hogy a kormányváltás sorsáról is.
Somogy 01. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és a közvélemény-kutatások alapján inkább a Fidesz jelöltje, Gelencsér Attila lehet a befutó. Fontos megjegyezni, hogy ez igazi királycsináló körzet lesz, aki itt nyer, jó eséllyel a választást is megnyeri (2026. 03. havi becslés).
Mandátumbecslés: Somogy 02. OEVK (székhely: Barcs)
Ehhez a választókerülethez tartozik három járásközpont: Barcs, Csurgó és Nagyatád, valamint 74 további község. A választókerület lakosságának 25 százaléka szakmunkás 22,3 százaléka érettségizett, durván 9 százalékuk diplomás, 23 százalékuk viszont az általános nyolcadik osztálya után kiesett az iskolapadból, mely országos összehasonlításban is magas arány, ami a munkaerőpiaci elhelyezkedési lehetőségeket és a jövedelmi viszonyokat is jelentősen rontja.
A református lelkész Szászfalvi László körzetében a lakosság mindössze 5,5 százaléka kálvinista, 37,5 százaléka római katolikus, és jelentős a felekezet nélküliek, valamint a vallási hovatartozásukat nem megosztók aránya. A nemzetiségek közül a romák mellett a németek létszáma még számottevő.
Barcs Somogy déli részén, közvetlenül a horvát határ mellett, sokáig Somogy-kapujaként fontos kereskedelmi központ volt. Az, hogy mennyire sínylette meg a trianoni határokat jól mutatja még 2026-ban is, hogy a második legritkábban lakott magyar járás a barcsi. Ugyanakkor földrajzi helyzete miatt ma is fontos határváros, ráadásul természeti értékekben gazdag, és a Dráva menti területek a Duna–Dráva Nemzeti Park részét képezik – hajrá ökoturizmus.
Kelei Zita vs. Benke József
A választókerületet politikatörténetileg nyugodtan hívhatjuk billegőnek Dunaújvároshoz (Fejér 04-es) és Miskolchoz (BAZ 02-es) hasonlóan, de azért ez egy kevésbé ellenzéki többségű választókerület, mint Pécs (Baranya 01-es) vagy Szeged (Csongrád-Csanád 01-es).
A Fidesz-KDNP jelöltje idén Kelei Zita lesz, aki […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/csatater/2026/03/25/valasztas-2026-mandatum-becsles-somogy-varmegye-kozter/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!