Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Imee Marcos – a hivatalban lévő elnök húga – elmondta, hogy a 25 terület között van az Ilocos régió, amely a Manila és Washington közötti hadgyakorlatok visszatérő helyszíne, valamint Batanes és Subic Zambalesben, ahol szerinte az ország új rakétáit telepítették.
A szenátor szerint „25 célpontot már meghatároztak… Az olvasottak alapján Batanesben és Subicban BrahMos rakéták vannak, így ez a kettő lesz a prioritás Ilocos mellett, a Balikatan alatti éleslövészeti gyakorlatok miatt. Ez tényleg ijesztő, 25. Ez nem vicc”.
Marcos a legmodernebb szuperszonikus cirkálórakétákra utalt, amelyeket a Fülöp-szigetek az indiai–orosz védelmi vállalkozó BrahMos cégtől szerzett be. A 290–400 kilométeres hatótávolságú BrahMos közepes hatótávolságú szuperszonikus rakéták, amelyek 2,8 Mach sebességgel, azaz a hangsebességnél mintegy háromszor gyorsabban haladnak. A tengeralattjárókról, hajókról, repülőgépekről vagy szárazföldi platformokról indítható rakéták már áprilisban megérkeztek az országba.
A szenátor emellett azt is megjegyezte, hogy
a Fülöp-szigeteknek nincs „vaskupolája”, amely meghiúsíthatná a kínai csapásokat.
Marcos szerint a nyugat-fülöp-szigeteki-tengeri feszültségek mellett Kína esetleges lépése annak is köszönhető, hogy Manila több, az USA számára ideiglenesen használatba vehető katonai bázist jelölt ki az országban.
2023 áprilisában Ifjabb Ferdinand Marcos elnök engedélyezte az Egyesült Államoknak, hogy a Megerősített Védelmi Együttműködési Egyezmény keretében további négy Fülöp-szigeteki katonai bázishoz férjen hozzá, ami lehetővé tette Washington számára, hogy ott felszerelést tároljon és csapatokat állomásoztasson. Ebben a kérdésben Marcos és bátyja, vagyis az elnök között is van nézeteltérés, hiszen a szenátor már korábban is bírálta az államfő Amerika-barát politikáját, szerinte inkább az USA és a Kína közötti egyenlő távolságtartásra kellene helyezni a hangsúlyt.
A most engedélyezett helyszínek közül kettő Cagayanban található, amely viszonylag közel van Tajvanhoz. Éppen ezért az új helyszínek felbosszantották Pekinget, a kínai vezetés pedig hangsúlyozta, hogy a megállapodás azért jött létre, hogy Washington „bekeríthesse és megfékezhesse Kínát”. Ezt az állítást, amely Kína szerint a Fülöp-szigeteket belerángatná „a tajvani kérdésbe”, Manila visszautasította.
A fentiekre reagálva Kína kihangsúlyozta, hogy nem jelent fenyegetést, és „elkötelezett a békés fejlődés mellett”. Mao Ning, a külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy Peking honvédelmi politikája „védelmi jellegű”. „Ennek ellenére természetesen nem fogjuk tétlenül nézni, ha törvényes jogainkat és érdekeinket, valamint a regionális békét és stabilitást megsértik, vagy veszélyeztetik” – tette hozzá.
Manila kártérítést követel
Eközben a feszültség a Nyugat-Fülöp-szigeteki-tengeren egyre fokozódik. Az Ayungin-szorosban zátonyra futtatott BRP Sierra Madre haditengerészeti előretolt helyőrségnek juttatott utánpótlás és a Fülöp-szigeteki parti őrség tevékenysége a Scarborough-homokpadnál Manila és Peking közötti feszültségek gyújtópontjaivá váltak.
A kínai partiőrség és a Fülöp-szigeteki haditengerészet közötti júniusi összecsapást, Manila később fosztogatásnak minősítette. A Fülöp-szigetek vezérkari főnöke pedig már azt követeli, hogy Kína fizessen 60 millió pesót (1 millió amerikai […] A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE! Forrás: *Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
https://index.hu/kulfold/2024/07/13/kina-fulop-szigetek-katonai-konfliktus-raketatamadas/