2025. március 13., csütörtökMa Krisztián, Ajtony napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 399,00 Ft | USD: 367,00 Ft | CHF: 416,00 Ft
2025.03.13. Krisztián, Ajtony Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 399,00 Ft | USD: 367,00 Ft | CHF: 416,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Az amerikai elnök mindig is a nemzetközi törvények felett állt

Hirdetés

Az amerikai elnök mindig is a nemzetközi törvények felett állt

Az amerikai legfelsőbb bíróság döntése Donald Trump volt elnök büntetőjogi mentelmi igényeiről súlyos figyelmeztetéseket váltott ki az elnöki hatalom kiterjesztésével kapcsolatban. Július 1-jén a bíróság 6:3 arányban úgy döntött, hogy az elnökök mentesülnek a büntetőjogi felelősségre vonás alól „hivatali cselekményeik” miatt, de megállapította, hogy nem hivatali cselekmények miatt továbbra is indítható ellenük büntetőeljárás. „A bíróság gyakorlatilag jogi mentességi övezetet hoz létre az elnök körül” – írta különvéleményében Sonia Sotomayor bíró. „Hivatali hatalmát használva az elnök mostantól királyként a törvények felett áll.”

Számos kommentátor csatlakozott a kritikájához. A döntés „elveti azt a régóta elfogadott elvet, hogy az elnökök, mint mindenki más, a törvények hatálya alá tartoznak” – jegyezte meg Kate Shaw jogtudós. „Ha az elnök király, akkor mi alattvalók vagyunk, akiknek az élete és a megélhetése csak annyiban biztonságos, amennyiben nem vonjuk magunkra a végrehajtó hatalom haragját” – figyelmeztetett Jamelle Bouie, a The New York Times kolumnistája. „Ha Trump főparancsnokként arra utasítaná a csapatait, hogy gyilkoljanak meg valakit, vagy puccsot rendezzenek, akkor az a jelek szerint a bíróság döntésének abszolút mentelmi rendelkezése alá esne” – magyarázta Cheryl Bader jogtudós.

Aileen Cannon bírónő július 15-i döntése, miszerint elutasítja a Trump elleni vádakat a titkos dokumentumok helytelen kezelése miatt – bár valószínűleg megfellebbezik és hatályon kívül helyezik –, tovább erősítette az aggódó hangok kórusát.

Hirdetés

Amit azonban a legtöbb elemző elmulasztott megjegyezni, az az, hogy az amerikai elnök döntéseivel kapcsolatos jogi elszámoltathatóság hiánya, beleértve a hadsereg halálos erő alkalmazására vonatkozó döntéseket is, nem újdonság.

Az Egyesült Államokon kívüli világ nagy részén már régóta ez a valóság.

Az amerikai elnökök évtizedeken át vezettek illegális háborúkat, terveztek merényleteket külföldi vezetők ellen, tartattak jogtalanul embereket, buktattak meg demokratikusan megválasztott kormányokat, és támogattak elnyomó rezsimeket anélkül, hogy a hazai vagy nemzetközi bíróságok előtt bármilyen jogi felelősségre vonás lehetősége fennállt volna – írja a Foreign Affairs hasábjain megjelent cikkében Oona A. Hathaway, a Yale Egyetem Jogi Karának nemzetközi jogra szakosodott professzora. 

Bár a világ minden táján sokan szenvedtek ezektől a jogellenes cselekményektől, az amerikaiak egy buborékban éltek – egy olyan buborékban, amelyet ez a bírósági döntés végre kipukkasztott. Ami valójában annyira ijesztő ebben a döntésben, az az, hogy az elnök cselekedetei az Egyesült Államokon belül ezentúl ugyanolyan ellenőrizetlenek lehetnek, mint az Egyesült Államokon kívül.

Halálos erő

Különvéleményében Sotomayor nyugtalanító példát vázolt fel arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntésének köszönhetően egy elnök mostantól milyen intézkedéseket tehet, és számíthat büntetőjogi mentességre: „Parancsot ad a haditengerészet különleges erőinek, hogy gyilkosságot kövessen el egy politikai rivális ellen? Immunitást élvez” Pedig az elnök már régóta büntetlenül utasíthatja az amerikai hadsereget gyilkosságra.

A 2001. szeptember 11-i támadások óta eltelt években az amerikai elnökök hatalmas mértékben kiterjesztették a jogköröket, hogy az amerikai hadsereg halálos erőt alkalmazhasson külföldön

– olykor olyan módon, amely akár a nemzetközi, akár a hazai jogot sértette. 

 A 2003-ban kezdődött iraki háború közvetlen eredményeként, amelyet Kofi Annan ENSZ-főtitkár „törvénytelennek” nevezett., mintegy 300 ezer iraki civilt öltek meg. Becslések szerint több mint 70 ezer afgán és pakisztáni civil halt meg a tálibok, az al-Kaida és a velük kapcsolatban álló erők ellen 2001-ben kezdődött afganisztáni háborúban. Az Egyesült Államok ezt a háborút az ENSZ Alapokmányának 51-ik cikkére alapozta – egy olyan időszakban, amikor sok állam még nem fogadta el, hogy  a cikkelyt fel lehet használni a nem állami […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/07/24/egyesult-allamok-elnok-nemzetkozi-jog-legfelsobb-birosag-haborus-bunok/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Vlagyimir Putyin egyetért a tűzszüneti javaslattal, de feltételeket szabott

A két vezető találkozója több mint kétórás késéssel kezdődött a tervezett időponthoz képest. Putyin és Lukasenka …