Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Egyesült Államok Kongresszusának több tagja levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, melyben komoly aggályaikat fogalmazták meg: az uniós intézmények tevékenysége túllépett a szokásos politikai véleménynyilvánítás keretein a magyarországi választások előtt. A levél szerint az Európai Bizottság és más uniós szervek lépéseinek az összessége egy olyan mintázatot alkot, amely
közvetlen és közvetett beavatkozást jelent Magyarország belső politikai, média- és civil társadalmi környezetébe az aktív választási időszakban.
A kongresszusi képviselők levelükben rámutattak arra, hogy a magyar közszereplők, elemzők és civilszervezetek képviselői többször jelezték aggodalmaikat az uniós forrásokból finanszírozott médiaszervezeteknek, érdekképviseleti csoportoknak és nem kormányzati szervezeteknek juttatott támogatások struktúrájával és elosztásával kapcsolatban.
Úgy fogalmaztak, hogy Magyarországon széles körben ismert tény, hogy ezek az anyagi juttatások elsöprő mértékben olyan szervezeteknek kedveznek, amelyek kritikusan viszonyulnak a jelenlegi kormányhoz. Kiemelték, hogy választási időszakban az ilyen finanszírozási minták hatása nem csupán elméleti jellegű: konkrét módon formálják azt az információs közeget, amelyben a választók kialakítják ítéleteiket. Szerintük ez oda vezetett, hogy az uniós intézményeket Magyarországon sokan aktív és elfogult szereplőként érzékelik a belpolitikában.
Hasonló jellegű problémák merültek fel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alkalmazásával összefüggésben is. A DSA kötelezi a nagy online platformokat az úgynevezett „rendszerszintű kockázatok” – köztük a dezinformáció és a káros tartalmak – mérséklésére. A képviselők szerint azonban ezeknek a kategóriáknak a terjedelme és homályossága, valamint a platformokra nehezedő megfelelési nyomás olyan feltételeket teremt, amelyek között
a jogszerű politikai véleménynyilvánítás korlátozható, háttérbe szorítható, sőt teljesen eltávolítható.
Azt állítják, hogy magyar hatósági képviselők bizonyítékokat tártak fel arra vonatkozóan, hogy ezek a mechanizmusok a gyakorlatban a kormánypárti nézeteket valló tartalmakat sújtják. Ez felveti a közvetett cenzúra kérdését, különösen akkor, amikor a „magánplatformok szabályozói nyomásra bizonyos politikai véleményeket elhallgattatnak vagy háttérbe szorítanak”.
A levél szerint Magyarország tartós politikai nyomásnak van kitéve az európai parlamenti határozatok és jelentések, valamint a folyamatban lévő formális jogállamisági eljárások miatt.
A képviselők hangsúlyozzák, hogy mindezek a jelenségek komoly kérdéseket vetnek fel a legitim uniós felügyelet és a tekintélyelvű politikai beavatkozás határvonalára nézve. Az Egyesült Államok és az Európai Unió között fennálló szoros és együttműködő kapcsolatra hivatkozva az aláíró képviselők személyes tájékoztatót kérnek az Európai Bizottság munkatársaitól, és öt kérdést intéznek az intézmény elnökéhez:
- A bizottság tegyen közzé átfogó és átlátható elszámolást az unióhoz köthető forrásokból 2024 januárja óta Magyarországon működő médiaszervezeteknek, civilszervezeteknek és nem kormányzati szereplőknek juttatott finanszírozásról.
- Nyilvános átláthatóságot követelnek arra vonatkozóan, hogy a bizottság milyen konkrét szempontokat és mércéket alkalmaz annak meghatározásakor, hogy az uniós finanszírozási csatornák szándékosan vagy akaratlanul befolyásolhatják-e a tagállamok választási […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!