Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Magyar Szocialista Párt, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik és a Momentum után már a Tisza Párt is konstansan azt szeretné, hogy általános forgalmi adót (áfa) csökkentse le a kormány. Ennek a javaslatnak a politikai motivációja nehézség nélkül megérhető, ellenzéki párként könnyű ilyen irányú kijelentéseket tenni. Ki nem szeretne kevesebb adót fizetni? Ráadásul mindenkori ellenzéki politikusként kifejezetten jó hír, ha a regnáló kormánynak a bevételei lecsökkennek.
Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy 1988. január 1-jétől fizetjük a személyi jövedelemadót (szja) és az áfát. A forgalmat terhelő adókról pedig azt is érdemes tudni, hogy gyakorlatilag ez az egyetlen érdemi módja annak, hogy egy állam a szürke- és a feketegazdaságban lévő pénzeket megadóztassa. Ha valaki „feketén” kapja a fizetését, vagy, mondjuk, fiktív számlázásból vagyonra tesz szert, akkor is kénytelen az áfát megfizetni a boltban.
Ezért a rendszerváltást követően kormányokon átívelően a jogalkotók észrevették, hogy csak így képesek a szürke- és feketegazdaságot megadóztatni – mivel akkor nagymértékben növekedett a teljes gazdaságban az illegális gazdaság aránya. Amellett, hogy az Orbán-kormányok rendre a munkaalapú társadalomra esküsznek – és ennek megfelelően a személyijövedelemadó-csökkentésben gondolkodnak –, az alacsony szja egy magas forgalmi típusú adóval párosítva nagyobb hatékonyságot fejtett ki egy olyan gazdaságban, mint amilyen Magyarország volt a rendszerváltást követően.
Adótörténeti szempontból így érkeztünk meg oda, hogy Magyarországon tagadhatatlanul az egyik legnagyobb európai szinten az áfa. Ugyanakkor ebben a cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogy a gazdaságfehérítést követőn szinte lehetetlenné vált a forgalmi típusú adók csökkentése. Pont a Fidesz-kormányok próbálták csökkenteni az áfát, teljesen eredménytelenül.
A fél ország illúziót kerget
„Egyre erősebbek azok a hangok, amelyek a 27 százalékos áfa csökkentését kívánják elérni. Nem vonva kétségbe a szándék nemességét – a szegények nyomorának parancsoló enyhítését, a középosztály erősítését – téves, hibás lépésnek tartanám az áfa mérséklését. Ha van olyan adópolitikai döntése a kormánynak, ami összességében helyes, akkor ez éppen az áfa emelése volt, illetve még inkább az általános csökkentés merev elutasítása” – ezt Surányi György volt jegybankelnök írta még 2021-ben, aki nehezen vádolható kormánypárti állásponttal. Pont a volt jegybankelnök emelte ki:
az áfacsökkentés társadalmi szempontból igazságtalan. a magasabb bérből élők többet költenek, így több forgalmi típusú adót fizetnek. Így teljesen meglepő a baloldali ellenzéktől, hogy az áfacsökkentésre esküszik.
De ne rohanjunk ennyire előre. A második Orbán-kormány A megújuló Magyarország adópolitikája – Az adórendszer átalakítása érdekében tett lépések című dokumentumban fogalmazta meg adópolitikájának célját. Az adóterhelés súlypontját a jövedelmeket terhelő adókról egyre inkább a fogyasztást, forgalmat terhelő adókra, illetve a káros externáliákat terhelő adókra helyezték át.
Majd a 2014-től rengetek terméknél áfacsökkentés következett (nagy testű élő és vágott állatok, baromfihús, tej, tojás stb.). A mérsékléseket az Állami Számvevőszék részletesen vizsgálta. Elemzésükben külön kiemelték:
a 2014-2018. közötti időszakban minden évben csökkent az áfa, de az intézkedések hatása nem minden esetben jelent meg a fogyasztói árakban.
„Az árak alakulását a kormányzati intézkedések csak részben befolyásolják, a fogyasztói árakra alapvetően a keresleti, kínálati viszonyok, illetve a termelő, a kereskedő piaci pozíciója van a legnagyobb hatással” – fogalmazott az Állami Számvevőszék az elemzésében. És nemzetközi tanulmányok sora ugyancsak erre a megállapításra jutott, ezeknek a linkjét a cikkünk végén találják. De konkrét példákat is érdemes felhozni az ÁSZ-jelentés alapján:
- A sertéshúsnál a nettó árakat elemezve látható, hogy az áfacsökkentést követően azok 2017-ig emelkedtek, 2016-ban jelentősen, 20 százalékkal, majd 2017-ben mintegy 6 százalékkal, 2018-ban azonban már nem történt emelkedés az előző évhez képest. Így az áfacsökkentésnél az átlagos fogyasztói ár nem mérséklődött úgy, ahogy várható lett volna.
- A baromfihús esetében az áfa mértékének 27-ről 5 százalékra történt csökkentésére 2017. január 1-jétől került sor. Bár az árcsökkenés ellen hatott a 2017. évben a madárinfluenza, a 2018-as fogyasztói árak 2,9 százalékkal emelkedtek.
- Korábban a tojás esetében az áfacsökkentést követően az átlagos fogyasztói ár esése nem volt észlelhető, a nettó árak a adócsökkentést követően nagymértékben (27,5 illetve 10,3 százalékkal) növekedtek.
- A tejek és tejtermékek esetében már 2009-től kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs volt alkalmazható, majd 2017. január 1-jétől a friss tej áfája (kivéve az UHT- és ESL-tejet) 18 százalékról 5-re csökkent. Az UHT- és ESL-tejek esetében a csökkentésre 2019. január 1-jétől került sor. Bár az árban a 2019. január 1-jétől hatályos áfacsökkentő intézkedés hatása megmutatkozott, az ezt követő hónapokban lassú áremelkedés indult meg. A csökkentés mértéke végül visszaépült az árakba.
- A halhús áfájának csökkentésére 2018. január 1-jétől lépett életbe, amikor a korábbi 27 százalékos áfamértéket 5-re csökkentették. 2018. év végére (részben a karácsonyi keresletnövekedés hatására) a ponty átlagára újra megemelkedett, és ekkor már 6,5 százalékkal haladta meg az előző év végi átlagos árat.
Nem szeretnénk tovább sorolni az Állami Számvevőszék által részletesen ismertetett, empirikus, kézzelfogható, és az emberek által meg is […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!