2023. május 31., szerdaMa Angéla napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 370,00 Ft | USD: 346,00 Ft | CHF: 382,00 Ft
2023.05.31. Angéla Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 370,00 Ft | USD: 346,00 Ft | CHF: 382,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Sokkal nagyobb baja lehet a gazdaságnak az inflációnál

Hirdetés

Sokkal nagyobb baja lehet a gazdaságnak az inflációnál

Korábban a tankönyvekben azt tanultuk, hogy amikor gazdasági válság van, akkor a GDP visszaesik, magas a munkanélküliség, leállnak a beruházások. A Napi.hu konferenciáját megnyitó Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint ezen mutatók alapján azt mondhatnánk, hogy kifejezetten válságálló a magyar gazdaság, hiszen a tavalyi 4,6 százalék után várhatóan idén is pozitív lesz a gazdasági növekedés, a munkanélküliségi ráta stabilan alacsony – a ma megjelent adatok szerint újabb csökkenés történt és már csak 3,9 százalékon állunk.

Felvértezve várt válság

A gazdaság stabil alapokon áll – emlékeztetett Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára arra, hogy

a magyar gazdaság tavalyi növekedése 1,1 százalékkal magasabb volt, mint az unióé, s akár 5,5-6 százalék is lehetett volna, ha megkapjuk a visszatartott EU-s pénzeket.

Hirdetés

Az államtitkár szerint míg a 2008-as válság kiheveréséhez hosszú évek kellettek, a mostani válság sokkal jobb állapotú magyar gazdaságot ért. A tanulság az, hogy olyan kondícióba hozzuk a gazdaságot, amely kellően erős és stabil ahhoz, hogy bármilyen irányból is ér minket a krízis, stabilan maradjunk.

Tóth Tibor

Tóth Tibor

Fotó: Kaszás Tamás / Index

Megoldás a Bibliában?

Olyan csak nagyon kevésszer adódik az életben, hogy egy vizsgázó az összes tételt tudja. Mindig van valamilyen válság, a kérdés csak az, hogy az adott kihívásra éppen fel vagyunk-e készülve – vélekedett Szabó László, a HOLD Alapkezelő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke, aki szerint a válságok megelőzésének módját a bibliai József története óta tudjuk, ugyan a bőségben történő felhalmozás rendszerét most anticiklikus gazdaságpolitikának mondják.

A válságokkal kapcsolatos tankönyvi példákat érdemes elfelejteni, a mostani válságot ugyanis új kihívások jellemzik. Nagymértékben csökken a fejlett világban, de hamarosan már Ázsiában is az aktív korú népesség, az éghajlatváltozás káros hatása a GDP-k 8-9 százalékát is elérheti, ráadásul a korábbi évtizedekhez képest – főleg a koronavírus járvány gazdaságmegállító hatásait ellensúlyozni hivatott pénzszórás miatt a világ eladósodottsága a 2017-es 197 százalékról 2021-re a globális GDP 248 százalékára nőtt – emlékeztetett Virág Barnabás, hozzátéve, hogy az adósságszolgálat költségeit is számottevően megemelte az évtizedek óta nem látott infláció. Szavai szerint

60-70 százalékban az infláció okolható azért, hogy a magyar költségvetés kamatkiadásai 2023-ban a GDP 3,8-3,9 százalékát teszik majd ki, ami 1 százalékpontos növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest.

Takáts Előd, a Corvinus egyetem rektora szerint a mostani inflációs helyzet generációs kihívás is, hiszen fejlett országokban a hetvenes években volt hasonló mértékű a pénzromlás, míg régiónkban a rendszerváltást követő átalakulás idején tapasztaltunk utoljára hasonlót. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint már évekkel ezelőtt lehetett tudni, hogy veszélyként leselkedik a pénzromlás, ám ezt szavai szerint elfedte a koronavírus-válság. A mostani inflációval az MNB alelnöke szerint a legnagyobb gond az, hogy azok a hatások, amelyek korábban külön-külön is képesek voltak komoly inflációt gerjeszteni  megugró nyersanyagárak, kínálati problémák, koncentrált keresletnövekedés, magas költségvetési hiány, megugró adósság, feszes munkaerőpiac és monopóliumok miatt elégtelen piaci verseny bizonyos kulcsszektorokban – most együtt jelentkeznek.

Takáts Előd

Takáts Előd

Fotó: Kaszás Tamás / Index

Jó-e kamattal harcolni az infláció ellen?

Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője arra emlékeztetett, hogy az elsők között kezdték meg a szigorítást, és a legmagasabbra emelték a kamatot, kétségkívül erre szükség is volt az Európában legmagasabb infláció miatt. Ami kedvezőtlen, az a belső kereslet drasztikus visszaesése, ami ugyan az infláció mérséklése irányába hat, de a gazdaságot visszafogja. Takáts Előd szerint az infláció ellen a jegybankok kamatemeléssel küzdenek, azzal számolva, hogy megdrágul a pénz, így csökken a hitelezés, csökken a kereslet. Ettől viszont a gazdasági növekedés is törvényszerűen visszaesik, miközben az államháztartást megterheli az adósság után fizetendő magasabb kamat. Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint

a kamatok nem szoktak hatékonyak lenni az infláció leszorítására, recessziót viszont tudnak okozni

– utalt az Egyesült Államokban a mai napig a túlzott kamatemelést erőltető akkori Fed-elnök miatt Volcker-recessziónak nevezett komoly válságra a közgazdász.

Balatoni András

Balatoni András

Fotó: Kaszás Tamás / Index

Túl mohó vállalatok

Az infláció […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2023/05/26/mnb-termelekenyseg-kamat-virag-barnabas-inflacio-megtakaritas-hitel-valsag-recesszio/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

A változás éve: tekert a csapokon Európa, dobta az orosz gázt

A változás éve: tekert a csapokon Európa, dobta az orosz gázt

Az Európai Unió belföldi földgázkereslete 13,2 százalékkal csökkent 2022-ben az azt megelőző évhez képest – írja elemzésében …