Az autósok számára kedvezően alakul a hét, a hazai üzemanyagpiacon érezhető árcsökkenés indult el, amely több lépcsőben folytatódik. Hétfőn már biztató hírek érkeztek a benzinkutakról, amikor a dízel nagykereskedelmi ára több mint tíz forinttal mérséklődött, majd kedden újabb csökkenést jelentettek be. Akkor nemcsak a gázolaj lett olcsóbb 6 forinttal, hanem a benzin ára is lefelé mozdult, literenként bruttó 3 forinttal. Aztán kiderült, hogy csütörtöktől ismét jelentős csökkenést tapasztalhatnak a benzinkutak a nagykereskedelmi árakban. A benzin bruttó 8 forinttal, a gázolaj bruttó 24 forinttal kerül majd kevesebbe várhatóan.
A piaci folyamatok ellenére a fogyasztók egyelőre továbbra is a korábban bevezetett árszabályozás hatásait érzik a leginkább. Bár 2026. április 15-én a piaci átlagárak már jóval magasabb szinten állnak – a 95-ös benzin átlagosan 686 forintba, a gázolaj pedig 772 forintba kerül literenként –, a kutakon érvényben lévő védett árak miatt ennél jelentősen alacsonyabb összegekkel találkozhatnak az autósok. Jelenleg a 95-ös benzin literje 595 forintért, míg a gázolaj 615 forintért érhető el továbbra is.
Kinyílt az árolló: olcsóbb tankolás, dráguló valóság a háttérben
Az üzemanyagpiaci helyzettel kapcsolatban Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára átfogó képet adott arról, milyen folyamatok zajlanak a háttérben, és mire számíthatnak a következő időszakban az autósok. Az Indexnek adott interjújában hangsúlyozta, bár első ránézésre kedvezőnek tűnik a nagykereskedelmi árak csökkenése, a valóság ennél jóval összetettebb.
A piaci árak és a hatóságilag rögzített, úgynevezett védett árak közötti különbség jelenleg „extrém módon kinyílt”. Ez azt jelenti, hogy míg a benzin esetében literenként mintegy 91 forinttal, addig a dízelnél már 157 forinttal kerülne többe a tankolás, ha teljes mértékben a piaci árak érvényesülnének. Ez az eltérés nemcsak szokatlanul nagy, hanem hosszabb távon komoly feszültségeket is okoz a piacon.
Ilyen mértékű különbségek mellett az üzemanyagimport gyakorlatilag ellehetetlenül. Azok a piaci szereplők, akik külföldről hoznának be üzemanyagot, egyszerűen nem érdekeltek abban, hogy veszteséggel értékesítsenek, így csak nagyon korlátozott mennyiség jelenik meg a szabadpiacon. Ez a volumen a teljes hazai forgalomnak csupán kis részét teszi ki, így érdemben nem tudja tehermentesíteni a rendszert.
Grád arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani helyzet több ponton kísértetiesen emlékeztet a korábbi árstop időszakára. Akkor is hasonló folyamat zajlott le, a hatósági ár bevezetése után a piaci árak fokozatosan elszakadtak a rögzített szinttől, az „olló” egyre szélesebbre nyílt, közben az import visszaesett. Végül ellátási nehézségek alakultak ki, és voltak időszakok, amikor egyes kutakon átmenetileg üzemanyaghiány lépett fel.
A főtitkár szerint az sem jelent valódi megoldást, hogy az Orbán-kormány tanult a korábbi hibájából, és a mostani szabályozás a nagykereskedelmi árakat és a teljes értékláncot is érinti.
„Attól, hogy az árakat rögzítik a teljes láncban, még nem lesz több üzemanyag a piacon” – mondta. Ha a szabadpiaci árak tartósan magasabbak, az importőrök kivárnak, és nem vállalják a veszteséges beszállítást, ami tovább szűkíti a kínálatot.
Milyen üzemanyagárak jöhetnek?
A nemzetközi környezet sem feltétlenül kedvez az érdemi árcsökkenésnek. Bár a kőolaj világpiaci ára az elmúlt időszakban némileg mérséklődött, még mindig jóval magasabb szinten mozog, mint a korábbi években. Általánosságban kijelenthető, hogy a kőolaj- és földgázpiac a kínálati problémák miatt roppant feszes. Ráadásul a geopolitikai kockázatok – például a Hormuzi-szoros körüli feszültségek – továbbra is bizonytalanságot jelentenek. Utóbbit pedig tovább fokozza, hogy az amerikai elnök álláspontja a térséget érintő kérdésekben rendkívül kiszámíthatatlan.
Donald Trump nyilatkozatai gyakorlatilag naponta, sőt időnként akár óráról órára is változnak a közel-kelettel kapcsolatban, ami tovább növeli a piaci szereplők bizonytalanságát, és közvetve az olaj- és üzemanyagárak alakulására is hatással van.
Még egy kedvező forgatókönyv esetén sem várható látványos áresés. Ennek egyik oka, hogy az elmúlt időszakban számos ország – köztük uniós tagállamok is – hozzányúlt stratégiai készleteihez, amelyeket a következő hónapokban vissza kell tölteni. Ez jelentős többletkeresletet generál a világpiacon, miközben a kitermelési és szállítási kapacitások rövid távon nem tudnak lépést tartani ezzel a növekedéssel az amúgy is feszes piacon.
Hosszabb távon így továbbra is azzal kell számolni, hogy a kőolaj ára magas marad, ami az üzemanyagárakban is tükröződni fog. A forint árfolyamának erősödése ugyan átmenetileg enyhítheti az importköltségeket, de Grád Ottó szerint ez inkább rövid távú, piaci reakció, amely idővel korrigálódhat.
Összességében hiába látható némi csökkenés a nagykereskedelmi árakban, a jelenlegi piaci viszonyok mellett nem reális, hogy a szabadpiaci üzemanyagárak a közeljövőben a védett árszint alá süllyedjenek.
A mostani helyzet inkább arra utal, hogy a jelentős árkülönbségek és a feszes kínálati viszonyok még hosszabb ideig velünk maradhatnak.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/04/15/uzemanyag-uzemanyagar-benzin-dizel-benzinkut-benzinar/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!