Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A globális minimumadó lényege, hogy a több országban működő multinacionális nagyvállalatok fizessenek legalább 15 százalék társasági adót. Erre azért volt szükség, mert gyakran előfordult, hogy ezek a cégek alacsonyabb adókulcsú államokba csoportosították át a profitjukat. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője és a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke az Indexnek kiemelte, a vállalatok azt használták ki, hogy eltérő társaságiadó-mértéket alkalmaznak a világ országai, így pedig szabályozni tudták, hol mennyi nyereséget mutassanak ki.
Nem meglepő módon mindig azokban az országokban volt a legnagyobb a nyereség, ahol a legkisebb a társasági adó. Ez a helyzet azt eredményezte, hogy adóverseny alakult ki a világ országai között, hiszen mindenki abban volt érdekelt, hogy hozzá költözzenek a multicégek és náluk fizessenek adót, még ha nem is túl sokat. A magasabb társasági adót alkalmazó, jellemzően fejlettebb nyugati országok az OECD égisze alatt úgy döntöttek, hogy az anomáliát úgy szüntethetik meg, ha a 750 millió árbevétel feletti nemzetközi cégcsoportok minden országban legalább 15 százalék adót fizetnek a nyereségük után.
Az OECD javaslatát 140 ország támogatta, és a 2021. októberi római csúcstalálkozón hagyták jóvá 2024-es hatálybalépéssel.
Az aláíró országok a globális GDP több mint 90 százalékát képviselik, köztük szerepelt az Egyesült Államok, Kína, Japán, az Egyesült Királyság, az EU-tagállamok és Törökország. Az OECD számítása szerint a globális minimumadó akár 32 milliárd dollár adóbevételt generálhat nemzetközi szinten. A globális minimumadó szabályait hozzá kellett hajlítani a valósághoz. Hiszen a részt vevő országok eltérő adórendszerei különféle módokon veszik figyelembe az adóalap számítását, ráadásul elképzelhető, hogy a változatos kedvezmények miatt a tényleges adófizetési kötelezettség kevesebb a vártnál. Így végül elég bonyolult lett a végső verzió, ami jelentős adminisztrációt igényel az érintett cégektől.
Donald Trump: Az Egyesült Államok a saját útját szeretné járni a nemzetközi adózásban
A Biden-adminisztráció meghatározó szerepet játszott az új játékszabályok elfogadtatásában. Ugyanakkor a sors iróniája, hogy odahaza nem sikerült átvinni a törvényhozáson, mert még a demokratákat is megosztotta ez az új adóztatási koncepció. Donald Trump ezzel kapcsolatban többször hangoztatta, az Egyesült Államok a saját útját szeretné járni a nemzetközi adózásban. Mégis váratlanul érte a szakmát, hogy az első elnöki intézkedések között,
már rögtön január 20-án kiadott egy szándéknyilatkozatot, amely szerint sérti az amerikai érdekeket a globális minimumadó.
Az indoklás szerint a globális adómegállapodás korlátozza az amerikai nemzet azon képességét, hogy olyan adópolitikákat folytasson, amely az amerikai vállalkozások és munkavállalók érdekeit szolgálja. A minimumadó az OECD interpretációjában idáig káros adóverseny elleni csodafegyverként szerepelt, ezzel szemben a Trump-adminisztráció diszkriminatív adóztatási gyakorlatnak minősíti.
Sőt a szándéknyilatkozat elég egyértelmű fenyegetést tartalmaz azon országokkal szemben, amelyek alkalmazni próbálják a globális minimumadót az amerikai cégekkel szemben.
Az Egyesült Államok azt várja a többi országtól, hogy ne a globális minimumadó szabályait, hanem továbbra is a már megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket alkalmazzák a kapcsolataikban. Azt egyelőre nem lehet tudni, milyen szankciókkal néznek szembe azok az államok, amelyek nem hajlandóak fejet hajtani az amerikai protekcionizmus új irányvonala előtt, de a nyilatkozat megbízza az új pénzügyminisztert, hogy dolgozzon ki egy listát a lehető leghatékonyabb védelmi intézkedésekről
– értelmezte az Indexnek a Trump-adminisztráció döntését Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!