Az UNIside alapkoncepciója, hogy politikai ideológiáktól mentesen tájékoztasson a lehetőségekről, és segítse a magabiztos döntést, amelyet a fiataloknak meg kell hozniuk. Pintér Lívia szerint már 2021-ben látszott, hogy a szakképzés 4.0 indulásával és az egyetemek megújulásával a felsőoktatási piac jelentősen átalakul, és az oktatás, az önfejlesztés mint témák egyre fontosabbá válnak.
Mint mondta, olyan vállalatóriások léptek a hazai piacra, hogy tudni lehetett: egyre több kiművelt emberfőre lesz szükség, és ez összhangban volt az ország vállalásaival is, amit a diplomások számának növelésében vagy az innovációs teljesítmény fejlesztésében kitűzött maga elé.
Óriási beruházások történtek a felsőoktatásban, és akik most bekerülnek az egyetemre, olyan környezetbe járnak sok helyen, hogy csak ámulnak
– fogalmazott, hozzátéve, sok intézmény európai és világszínvonalú körülményeket alakított ki.
Az UNIside elnevezéséről elmondta, hogy egyszerre jelent unikálist, egyedit, és azt is, hogy az egyetemek oldalán állnak – céljuk, hogy minél többen menjenek egyetemre.

UNIside-kutatás: önbizalomhiány és képernyőfüggőség sújtja a fiatalokat
A vállalkozás saját kutatásokat is végez, amelyek egy irányba mutattak: miközben más világszintű és európai felmérésből egyértelműen kiderül, hogy Magyarország a lista végén kullog, ha az önbizalmat vizsgáljuk, ezen a téren a fiatalok sem állnak másképp.
Ráadásul a 14–22 éves korosztály jelentős része nemcsak önbizalomhiánnyal küzd, hanem már három közösségi média platformon is jelen van, ami sokszor nem segít a helyzeten.
Emellett persze más felmérések szerint a fiatalok olvasnak könyvet is és magazinokat, és sok jó irányú kezdeményezés és trend is elindult. Mint mondja, ők is nagyon sokszor találkoznak kiváló osztályközösségekkel, ami persze nem garancia, hogy ebben mindenki jól van.
Amikor a jelenség okairól kérdeztük, a szakember felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok konferencián téma a fiatalok depressziója és szorongása. A mentális nehézségekről szóló diszkurzusok már szinte triviálisak egy-egy szakmai fórumon.
A pszichológus, neveléskutató és neurológus szakemberek szerint a túl korai és eltúlzott képernyőhasználat az egyik fő ok.
Amellett, hogy szeretnénk párt- és ideológiamentesen hírt adni és beszámolni az oktatást érintő kérdésekről, témákról, valójában értékalapú tájékoztatást igyekszünk folytatni, így bár általában nem foglalunk állást, azzal nagyon egyet tudunk érteni, hogy a fiatalok személyes képernyőhasználati idejét az idegrendszer érési fázisában igenis csökkenteni kell. Fontosnak tartjuk, hogy legyen arra vonatkozó szabályozás, hogy bizonyos életkor alatt ne adjunk személyes képernyőt a gyerek kezébe
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a közösségi média és a globalizált világ teremtményei súlyosan befolyásolják a fiatalok szociális kapcsolatait.
Az online zaklatás elterjedése, az elmagányosodás és a társas kapcsolatok nehézsége abból is fakad, hogy sokszor a fiatalok félperces videókat pörgetnek ahelyett, hogy sportolnának, olvasnának vagy kipróbálnának különböző tevékenységeket – ez azért is nehézség, mert ebből a helyzetből kell majd kibillenni akkor, amikor több oldalas vagy több könyvnyi mennyiségű tudást kell elsajátítaniuk az egyetemen.
A szakmai ajánlások szerint egyébként hároméves kor alatt nulla képernyőidő a javasolt, felette pedig fokozatosan, szülői támogatással lenne ajánlatos ezt növelni
– idézte Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutatóval készített interjúja egyik gondolatát. Pintér Lívia szerint azért is problémás ez a felvázolt helyzet, mert Magyarországon egy-egy iskolában ötszáz diákra jut egy félállású iskolapszichológus, akinek ráadásul a prevenció mellett a tanárok és az igazgató lelki egyensúlyával is foglalkoznia kell.

„Ragyogj fel!”– megszületett a Glow up! program
Az önbizalomhiány felismerése késztette az UNIside csapatát arra, hogy egy saját programot kezdjen el felépíteni. Ahogy az alapító fogalmazott, azt látták, hogy szükség van a fiatalok személyes megszólítására, hiszen igénylik az odafigyelést, a kérdéseket és a támogatást abban, hogy megtalálhassák a saját újtukat.
Eleinte Komócsin Laura Önbizalomnövelde programját vitték nagykövetként, majd ezt fejlesztették tovább és folyamatos fiatalokkal való beszélgetések, kérdőívek elemzése vezette el őket a Glow up! program megalkotásához. A kezdeményezés lényege, ahogy Pintér Lívia megfogalmazta:
Találd meg, és hozd ki magadból a legjobb önmagad ahhoz, hogy aztán később egy szerethető tevékenységet találj, amiben folyamatos fejlődésre és a legjobb teljesítményre vagy képes.
A program keretében pályaorientációs napokra vagy osztályfőnöki órákra hívják el őket az iskolákba, ahol arról beszélgetnek a diákokkal, hol tartanak a pályaorientációban, mi érdekli őket, egyes célokhoz hogyan jutnak el, hogyan áll össze az egész ember, miként kell a fizikumot és a teljes személyiségüket egészségesen tartani, milyen hormonok és pszichológiai tényezők hatnak rájuk különböző helyzetekben.
Játékok segítségével, életkorukhoz igazítottan mutatják meg, hogyan fejleszthetik az önbizalmukat, mi az az önértékelés, és hogyan érdemes nekifogni egy cél elérésének. Ez az önbizalom lesz aztán az alapja annak, hogy tudatosabban hozzanak magabiztos döntéseket a pályájukról és majd egy pszichológiailag biztonságos munkahelyen jól tudjanak munkavállalóként funkcionálni.
Hiszen ha megtalálja a fiatal önmagát, valamint azt a tevékenységet, amit szeret és a legjobban művel, az a munkáltatója számára is a leghasznosabb lesz – mondta, hangsúlyozva, hogy mindez abban segít, hogy a munkavállaló–munkahely összeillés a lehető legjobb legyen.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2025/12/25/onbizalomhiany-betegseg-egyetem-uniside-pinter-livia/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!