Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ha van film, amit minden magyar többször látott, mint a születési anyakönyvi kivonatát, az biztosan a Reszkessetek, betörők! Jómagam is közéjük tartozom, és ugyan eddig megelégedtem a szerencsétlenül járt, lángoló fejű betörőkkel, eljött az idő, hogy új megvilágításba helyezzem a történetet.
Kevin engem is csapdába csalt, a csapda pedig nem más, mint a saját konyhám. És bár nem kellett lángoló vasalóktól vagy jeges lépcsőktől tartanom, egy-két kalóriabomba így is betalált.
Kíváncsi voltam, hogy a 90-es évek nagysikerű filmjének főszereplője, a magára hagyott Kevin McCallister által megálmodott kulináris káosz ehető-e.
Ennek kiderítésére beszereztem A nem hivatalos Reszkessetek, betörők! szakácskönyvet. Bele is lapoztam, amikor elkezdett derengeni, milyen ételetekkel van tele a film. Csupa komfortfood, valódi szénhidrátbomba minden, ami ebben a könyvben van.
Szendvicskrém, amely túl kifinomult Kevinhez
A receptek kiválasztásánál olyan ételeket részesítettem előnyben, amelyek talán az ünnepi asztalon is megállnák a helyüket. A reggelik között találtam egy szendvicskrém-receptet, amely az összetevők alapján egy karácsonyi előétel egyik alkotóeleme is lehetne. Ennek elkészítéséhez nem kell más, mint krémsajt, citromhéj, citromlé, fokhagyma, bors és kapor. A recept pirított bagellel, lazacszeletekkel, hagymakarikákkal és kapribogyóval kínálja. Én egyszerű kétszersült kenyérkékkel kóstoltam. Az ízvilág valóban illik a halakhoz.
Alternatív javaslatom − ha esetleg beleépítenénk az ünnepi menübe egy előétel részeként −, hogy néhány szelet bagettet kenjünk meg a krémmel, és vékony lazacszeletekkel tálaljuk, díszítéshez használhatunk néhány kaporlevelet. Összességében könnyű elkészíteni ezt a receptet, bár nem vagyok benne biztos, hogy Kevin gasztronómiai ámokfutásának része lehetett egy ilyen fogás. Ehhez ez túlságosan kifinomult.
A csel
A muffin (Mitch reggeli káoszmuffinja) már sokkal inkább beleillik a képbe, bár kicsit kalóriaszegényebb, mint a Szennyes lelkű angyalok mellé nasiként fogyasztott fagyikehely, amelyet Kevin nagy hévvel tömött a szájába.
A kissé zavarosan összeállított recept pluszkihívások elé állított. Az alaphozzávaló cukrozott kukoricapehely volt, amelynek egy részét tejben áztatva, egy részét ledarálva kellett felhasználni. A vaj, cukor, tojás és vanília keveréke mellé ment a tej, amelyben áztattam a kukoricapelyhet, majd liszt, sütőpor és só. Nagyon híg keveréket kaptam, így elgondolkodtam, hogy fel kell-e használni a szétázott kukoricapelyhet.
Erről azonban egy szót sem írt a recept,
de vállalva a kockázatot, hozzákevertem a masszához a már leszűrt, kinyomkodott, ázott pelyheket. Így is eléggé laza szerkezetű masszát kaptam, de már adagolható volt. Ment is a sütőbe. A tetejére kerülő fahéjas morzsa különlegessé tette az egyébként ragacsos muffinokat.
Az állaga nem tetszett, de az ízével nem volt gond, bár nem az a különleges ízélmény, amelyre mindig is vágytam egy muffinnál. A fahéj adott neki egy kis karácsonyi ízvilágot. Talán mégsem kellett volna hozzákeverni az ázott kukoricapelyhet? Vagy talán épp ez a trükk? Ha ez egy csel volt, jól sikerült.
Tartsd meg az aprót!
A következő receptet már a vacsorák közül választottam, ez volt a Tartsd meg az aprót burgonyatallér. Egészen egyszerű recept, amely valamilyen húsétel mellé köretként is szolgálhat. Mindössze három-négy nagyobb burgonya kell hozza, amelyeket körülbelül három milliméter vastagságú korongokra vágunk, és eloszlatjuk egy tepsi alján. Ezt öntjük nyakon egy adag szósszal, amelynek besamel az alapja, de a szokásos só-bors-szerecsendió hármast sokkal több fűszerre cserélték. Az elején még a vajhoz megy fokhagyma, csak ezek után kerül bele a liszt és a többi fűszer, úgymint só, bors, kakukkfű, szegfűbors.
Persze a fűszerekkel semmi gond nincs, azok mennyiségével annál inkább.
A tej hozzáadása után még cheddar sajt is kerül a szószba, aztán mind rákerül a tepsiben sorakozó tallérokra. A tetejére parmezánt reszelünk, majd egy órán keresztül sütjük.
Az illata jó volt, nagyon szépen rápirult a sajt is, aztán jött a kóstoló. A burgonyatalléroknak elég volt ennyi idő a sütőben, hogy ne maradjanak nyersek, a rajta lévő szósz azonban nagyon sűrű és fűszeres. A sajt valamelyest javított az összhatáson, de még egyszer ugyanígy nem készíteném el.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!