Hirben.hu Hírben jók vagyunk! György László kormánybiztos pénteki elemzésében részletesen kibontotta, mit jelenthet a Hormuzi-szoros április 13. óta tartó tengeri blokádja a magyar gazdaságra.
Négy lehetséges forgatókönyvvel számolt, amelyek súlyozott átlagaként 4,8 százalékos inflációt és 1,2 százalékos GDP-növekedést vetít előre 2026-ra. Decemberre akár 11,5 százlaékra is felkúszhat a pénzromlás üteme.
A piac már részben beárazta a békét – de törékeny az egyensúly
A docens arra a kérdésre kereste a választ, hogy pontosan hol tartanak most a piacok, és miként jutottunk el a jelenlegi árszintekhez. Mint felidézte, a Hormuzi-szoros blokádjára a piacok kezdetben élesen reagáltak: a Brent olajár március végére a 60–70 dolláros sávból 125 dollár fölé ugrott, a holland TTF-gáz pedig 30 euróról 60 euróig szaladt fel.
Az elmúlt két hétben viszont érdemi korrekció zajlott le, a kőolaj 95 dollár köré esett vissza, a gáz pedig 41,5 euróra.
György László szerint ennek hátterében az áll, hogy a piac már beárazta: a második tárgyalási forduló létrejön – az elsőt pakisztáni közvetítéssel tartották április elején –, és ez kifuttatta az úgynevezett feszültségprémiumot. Ez az árazás azonban törékeny: ha a tűzszünet április 21-én nem hosszabbodik meg, a csúcsértékek napokon belül visszaüthetnek.
Donald Trump szerdán kijelentette, hogy véglegesen megnyitott a Horzmuzi-szoros, azonban ez inkább diplomáciai áttörésnek tűnik, mint kész ténynek. A valóságban még mindig a világ egyik legveszélyesebb tengeri útvonala.
Egy „fáradt háború”, ami a leglátványosabb csapdát rejti
A docens négy forgatókönyvet vázolt fel, amelyek eltérő súllyal alakíthatják a várható pályát:
- A legvalószínűbb, 45 százalékos eséllyel bíró kimenetel szerinte a patthelyzet: a tárgyalások folytatódnak, a Hormuz részlegesen nyitva marad, a kőolaj 95–115 dollár, a gáz 45–60 euró között stabilizálódik.
- 20 százalék esélyt ad egy valódi keretmegállapodásnak, amelyben az árak visszakúsznak a válság előtti szintre.
- 23 százalékos valószínűséggel számol azzal, hogy a háború újraindul, és tartósan 120 dollár fölött marad az olaj – ez nagyon kemény hónapokat hozna az európai és a magyar háztartásoknak.
- Különösen érdekes a 12 százalékos súlyú „fáradt háború” szcenáriója: ebben a pakisztáni közvetítés kimerül, a szálakat pedig Kína vagy Törökország venné át. Új csúcsot nem hozna, de 3–5 hónappal meghosszabbítaná a feszült árszintet – és éppen ez a tartósság az, ami magasabbra emelné az éves átlagárat, mint egy rövid, de élesebb patthelyzet.
Az energiasokkok jobban megütik Magyarországot
Azt is felvázolta mit jelent mindez konkrétan a magyar gazdaság számára. A docens szerint viszonylag kedvező helyzetben értek minket az események: a márciusi hazai infláció 1,8 százalék volt, a maginfláció 1,9 százalék – vagyis a gazdaság határozott dezinflációs pályán állt, amikor a krízis kitört.
Ugyanakkor az érem másik oldala nyugtalanító.
Magyarországon az energiasokkok az uniós átlagnál erősebben ütnek: a magyar energiamix nagyjából 58 százaléka import, az élelmiszerlánc érzékeny a műtrágya- és logisztikai árakra, az ipar struktúrája pedig energiaintenzív.
A kombinált hatás súlyozott várható értékben 4,8 százalékos inflációt és 1,2 százalékos GDP-növekedést hoz 2026-ra – mindkét mutató rosszabb az IMF 3,8, illetve 1,7 százalékos alappályájánál, de a docens szerint messze nem katasztrófa.
A csúcsot a harmadik-negyedik negyedévre várja: a legvalószínűbb pályán 5,8 százalék körüli decemberi inflációra számít, háborús kimenet esetén viszont akár 11,5 százalékot sem tart kizártnak.
Erre a három eseményre kell figyelni
A négy forgatókönyv mellett egy külön tényezőről is kifejtette véleményét: a Barátság kőolajvezetékről. Az ukrán bejelentés szerint a vezeték április végére részlegesen üzemképes lehet.
Ha a vezeték tényleg újraindul, a MOL Dunai Finomító kedvezőbb árú orosz nyersolajhoz jut, ami 0,3–0,5 százalékponttal enyhítheti a hazai üzemanyag-inflációt még a háborús forgatókönyvben is.
Ha azonban mégsem indul újra, vagy újabb találat éri, az Adria-vezetékre való kényszerátállás 5–10 százalékos input-drágulást hozna – ami a dízelárban csapódna le, onnan pedig a teherfuvarozáson át az élelmiszerekbe gyűrűzne tovább.
A docens szerint „ez nem ideológiai kérdés, hanem hétköznapi matematika, ami ott van minden rezsiszámlában és minden tankolásnál”.
Azzal zárta, hogy mire figyeljünk a következő két hétben, három időpontot emelt ki:
- Április 21. – Meghosszabbítják-e a tűzszünetet?
- Április vége – Valóban újraindul-e a Barátság részlegesen?
- Május eleje – Jönnek-e az első jelzések a katari Ras Laffan LNG-telep újrakapcsolásáról?
Ez a két hét többet fog elárulni 2026 inflációjáról, mint az elmúlt három hónap együttvéve.
(Borítókép: A Tisza párt eredményváróján 2026. április 12-én. Fotó: Németh Kata / Index)
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/04/17/hormuzi-szoros-gyorgy-laszlo-elemzes-tisza-part-magyar-peter/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!