Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Bár manapság kellemes sétában lehet része a budapesti Széchenyi térre látogatóknak, azonban nem volt ez mindig így. Hiszen mintegy kétszáz évvel ezelőtt poros, homokos utcák fogadták a járókelőket.
Tudják, hol volt Pesten az első tervezett városi sétatér?
Igen, jól tippelnek, ezen az ominózus területen, a Szabadság tér déli sávjában, a néhai Újépület előtt kezdődött a történet a XIX. század derekán. És hogyan került ide? Az Esti Hírlap tudósítása szerint „nehezen, nagyon nehezen. Pedig nem kisebb ember szorgalmazta a kaszárnya előterének ilyetén, több haszonnal is járó át- és berendezését, mint a legnagyobb magyar”.
A kultikus helyszín mai pompáját Széchenyi Istvánnak köszönheti, aki felismerte, hogy nagyvárosi embereknek bizony igényük van parkosított terekre. A kor kiemelkedő politikusának elképzelése egy városi oázis megteremtése volt, ahol az emberek együtt tölthetik el idejüket, és megpihenhetnek a főváros rohanó mindennapjaiban.
Széchenyi hitvese, Seilern Crescence személyesen ültette el a sétány első facsemetéjét, amely a híres platánfáknak köszönhetően virulásnak indulhatott.
„Míg Széchenyi gróf fáradoz a nagy kezdet megvalósítása körül, ezalatt neje Pesten első fáját ülteti be az új közsétatémek mellynék alapítója ugyanazon dicséretes magyar, tett és szó embere. Azon pillanatban midőn mártius 3-án a grófnő a platánt ezen szóval »Virulj« a földbe ülteté, mozsárdurrogások rázták meg a léget s hangos népörömkiáltozás zendült meg. Minden jelenvolt hölgy, magasrangú, úgy mint polgár-osztálybéli, megöntözték a felavatott helyet és nyalábot. (Forrás: Esti Hírlap, 1996. február 7.)
Ebben a környezetben bontakozott ki a tér és az Október 6. utca sarkán található, korábban csak Rosenberg-házként emlegetett épület, amely ha csak apró lépésekkel is, de tett azért, hogy ilyen menedékként szolgáljon lakóinak és látogatóinak. Központi elhelyezkedésének köszönhetően az egykor bérházként működő épület az elmúlt több mint száz évben művészek, filantropisták és politikusok kedvelt szállása volt.
Dzsungel a nagyvárosi forgatagban
A helyet színes társasági élet jellemezte, ennek újjáélesztésére tett kísérletet a BDPST Group: 2022 végén szállodaként nyitotta meg kapuit vendégei előtt, immáron Verno House névre keresztelve. Orbán Ráhel, a BDPST Koncept ügyvezetője, kreatívigazgatója és a projekt megálmodója egy kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy a Verno House koncepciójára nagy hatást gyakorolt az épület környezete: a Szabadság tér parkja, illetve a belváros élettel teli utcái is inspirációt nyújtottak a szálloda hangulatának kialakításához.
A történetmesélésen túl a terek is kapcsolódnak a Verno House-ban. Az átalakítás során nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy felidézzék a XIX. századi Budapesten kialakult elképzelést, mely szerint egy város minden modern vonását csak akkor tudják igazán értékelni az ott élők és látogatók, ha olyan nyugodt, természetes környezettel rendelkezik, ahol az emberek időről időre megpihenhetnek. Ennek jegyében a szálloda koncepciójának részét képezi a zöld élő növényzet és a hasonló látványelemek, melyek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a vendégek kellemes kikapcsolódásában.
Giccsparádéból letisztult formák
A Verno House belső terveit a Bis Tervezőirodától Losonczi Júlia és Pusztai Veronika készítette, ügyelve arra, hogy a nagyobb részletektől – mint például a bútorok, textíliák kiválasztása – egészen a legapróbb elemekig tökéletes összhangban legyenek a szálloda üzeneteivel. Játszottak a terekkel, és határozottan kapaszkodtak a városidzsungel-koncepcióhoz, mindez az anyaghasználatban is megmutatkozik.
Az újjászületés előtt a Rosenberg-ház az Iberostar tulajdonában volt, így leginkább spanyol stílusjegyek jellemezték a szálloda belső […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2023/05/12/verno-house-budapest-hotel-orban-rahel/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!