Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A 2026. január 5. és március 9. közötti időszak üzemanyag-nagykereskedelmi árai alapján jól kirajzolódik, hogyan reagált a magyar piac a nemzetközi olajpiaci folyamatokra, különösen a február utolsó napján kirobbant közel-keleti konfliktusra. Az év elején a 95-ös benzin és a gázolaj ára viszonylag stabil pályán mozgott – gyakorlatilag végig oldalazó árfolyamot láttunk.
Januárban és február első felében a benzin nagykereskedelmi ára nagyjából 556–565 forint között alakult literenként, míg a gázolaj ára 567–576 forintos sávban ingadozott. Ez az időszak kiegyensúlyozott, kis kilengésekkel járó ármozgást mutatott, amely a nemzetközi olajpiac viszonylagos nyugalmát tükrözte.
Február második felében azonban fordulat kezdett kirajzolódni. Bár az árak már korábban is mutattak enyhe emelkedést, a valódi változás a február 28-i geopolitikai események után vált látványossá. Ekkor az Egyesült Államok és Izrael támadást indított Irán ellen, majd a konfliktus következményeként lezárták a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonalát, a Hormuzi-szorost.
Mivel a globális olajkereskedelem közel ötöde ezen a tengeri átjárón halad keresztül, a piac azonnal kockázati prémiumot kezdett beárazni, ami a Brent világpiaci árának emelkedésében is megjelent.
A hatás a magyar nagykereskedelmi árakban nem azonnal, hanem néhány napos késéssel jelentkezett, ami részben a készletek és a finomítói árképzés időbeli eltolódásával magyarázható. Március elejére azonban már egyértelműen felgyorsult a drágulás.
- A 95-ös benzin ára február közepi, körülbelül 564 forintos szintről március 9-re 585 forintra emelkedett, ami több mint húszforintos növekedést jelent.
- A gázolaj esetében még erőteljesebb volt a reakció: a február közepi nagyjából 576 forintos szintről 629 forintra ugrott az ár, vagyis több mint ötven forinttal drágult literenként.
Az adatok tehát egyértelműen azt mutatják, hogy a geopolitikai kockázatok gyorsan és érzékelhetően begyűrűztek a magyar üzemanyagpiac áraiba is. Jól látható, hogy a gázolaj ára érzékenyebben reagált a geopolitikai sokkra, mint a benziné. Ennek oka, hogy a dízel erősebben kötődik a szállítmányozáshoz, a logisztikához és az ipari felhasználáshoz, így a kereskedők gyorsabban árazzák a globális ellátási kockázatokat.
Ez az, ami mindenhová be fog gyűrűzni
A Hormuzi-szoroson keresztüli szállítás leállításával a világ olajforgalmának egyik legkritikusabb ütőere záródott el. A globális napi folyékony szénhidrogén-kereskedelem mintegy 20-21 millió hordója halad itt át, emellett a világ LNG-forgalmának nagyjából ötöde – döntően katari export – is ezen az útvonalon jut el a piacokra. Ha ez az áramlás akár csak néhány napra megszakad, az már százmillió hordós nagyságrendű fizikai hiányt jelent. Ez nem elméleti fenyegetés, hanem azonnali kínálati sokk – mutatott rá Gajda Mihály, a Concorde Értékpapír Zrt. részvényelemzője.
A stratégiai készletek – az Egyesült Államokban és Kínában összesen több száz millió hordó – ideiglenes puffert biztosíthatnak, de ezek nem oldják meg a problémát. A későbbi visszatöltés újabb keresletet generál, és a bizalom helyreállása időigényes. A mostani helyzet így jóval túlmutat egy rövid életű „félelemspike”-on: tényleges hordók hiányoznak a rendszerből.
Az elmúlt húsz évben a globális olajpiac szerkezete alapvetően átalakult. A 2000-es évek közepén az Egyesült Államok napi mintegy 8 millió hordó olajat termelt. A palaolaj-forradalom – a hidraulikus repesztés és a horizontális fúrás technológiájának tömeges elterjedése – a kőolajtermelést mára 13-14 millió hordóra emelte, a gázcsapadékokkal (NGL), egyéb szénhidrogén folyadékokkal együtt pedig 22-23 millió hordó körüli szintre.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/03/09/uzemanyag-uzemanyagar-benzin-dizel-nyersanyagpiac/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!