Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az orosz–ukrán háború kitörése óta Kína és Oroszország gazdasági köteléke megerősödött, amely nyugati szemszögből egy nemkívánatos együttműködésnek tudható be. A gazdasági kapcsolatok intenzitásának növekedése főként annak köszönhető, hogy Oroszország az európai elzártságot követően az új piacok és a meglévők bővítése felé fordult, amelyben Kína megfelelő partnernek bizonyult. Kína a tavalyi évben rekordösszegben, 190 milliárd dollár értékben folytatott kereskedelmet Oroszországgal, szemben a 2021-es 140 milliárd dollárral. A kiszolgáltatott gazdasági helyzetnek köszönhetően Kína könnyedén tudta érvényesíteni saját érdekeit, amellett, hogy piaci áron alul szerezte be a gazdasági működéséhez szükséges energiahordozókat. Ez azonban szembemegy az Európai Unió azon törekvésével, hogy megfossza Moszkvát ezektől a bevételektől. Ennek köszönhetően a kialakult helyzet könnyedén rányomhatja a bélyegét a kínai–európai kereskedelmi kapcsolatokra, amelyek az elmúlt években jócskán kibővültek.
Kína mint az unió partnere
Az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi forgalom az utóbbi években tovább bővült, azonban ez leginkább a kínai import növekedésének köszönhető. Tavaly Kína volt a legkiemelkedőbb partner az európai import tekintetében, a beszerzett javak közel 21 százaléka onnan származott, míg az európai kivitel 9 százaléka került az ázsiai országba. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy míg az árukereskedelem volumenének változása is Kína javát szolgálta, az egyenleg drasztikus csökkenését a szénhidrogének árának emelkedése hajtotta. A tavaly kialakult energiaválság az olaj- és gázimport költségeinek emelkedését hozta magával, ami párosult egyes európai gyártók (különösen a vegyiparban) Kínába történő gyors áttelepülésével, valamint az európai termékek versenyképességének csökkenésével.
A két gazdaság közötti kapcsolatot tovább mélyíti a külföldi tőkebefektetések (FDI) mértéke, azonban ezek a befektetések a Rhodium Csoport elemzése szerint már nyolcéves mélypontra süllyedtek. Ennek fő okaként tudható be a koronavírus-járvány miatti kínai elszigeteltség, illetve az ukrajnai háború által kialakult geopolitikai kockázat, amely gyengíti a befektetői hangulatot az európai régióba. Ezek a kínai FDI-projektek 2022-ben 23 százalékkal, a vállalatokat érintő fúziós, illetve felvásárlási (M&A) tevékenységek pedig 21 százalékkal estek vissza 2021-hez képest. Ugyanakkor a zöldmezős beruházások – az elektromos járművekhez kapcsolódó akkumulátorgyáraknak köszönhetően – 53 százalékkal növekedtek a tavalyi évben 2021-hez képest. Ennek köszönhetően az FDI-projektek összege 2008 óta először haladta meg az M&A tevékenységek értékét. A beruházások 88 százaléka négy országban összpontosult: Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Magyarországon.
Azonban az európai kormányok fokozzák a kínai befektetések ellenőrzését, és fontolóra veszik különböző kereskedelmi korlátok a bevezetését. A kialakuló viták középpontjában a kereskedelmi egyensúlyhiány, az emberi jogok kérdése, a technológiai versenyképesség, illetve a politikai feszültség áll. Ugyanakkor […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/geocompass/2023/08/22/europai-unio-kina-orosz-ukran-haboru/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!