Néhány ágazatot a hőség az átlagosnál jobban érint: ilyen például az építőipar (ahol a kiesett munka később még esetleg pótolható), vagy a mezőgazdaság, ahol a két évvel ezelőtti forróság és aszály a becslések szerint több mint ezermilliárd forint veszteséget termelt, főként az Alföldön – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit alapkezelő vezető közgazdásza. Emiatt a mezőgazdaság növekedési hozzájárulása mínusz 0,9 százalékpont lett.
Vannak viszont ágazatok, amelyeknek jót tesz a meleg: a kiskereskedelem és a turizmus például emelkedő forgalommal számolhat. Utóbbi esetében a vendégéjszakák száma 13, a vendégeké 18 százalékkal nőtt, miközben a Balatonon már 307 ezer belföldi vendégéjszakát regisztráltak, ami erős szezont prognosztizál.
Regős szerint a hosszan tartó kánikulában a munkavállalók kevésbé éberek és termelékenyek. Mint fogalmazott: „ha ilyen hosszú időn keresztül tart a szokatlan hőség, azt előbb-utóbb a magyar gazdaság is megérzi, amely épp a kilábalás időszakában van, ezért most különösen nagy szüksége volna arra, hogy minél több szektor kapcsolódjon be a növekedésbe”.