Itt a menetrend Sulyok Tamás bejelentése után, ezek a legfontosabb tudnivalók a választásokig

Április 12-ére írta ki az országgyűlésiképviselő-választást Sulyok Tamás államfő. A jogszabályok szerint ez a legkorábbi lehetséges időpont a választás megtartására, ugyanis az Alaptörvény szerint az országgyűlési képviselők általános választását az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani, de idén április 5-ére esik húsvétvasárnap, akkor nem lehet szavazást tartani. A választáshoz kapcsolódó határidőket, határnapokat az igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg a kitűzés után, de a választási eljárásról szóló törvény alapján már tudható, melyek a legfontosabb határidők, határnapok.

Az MTI összefoglalója szerint a mintegy 7,6 millió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választójogosultnak a február 4-ei névjegyzéki állapotnak megfelelően február 20-áig kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést. Az a választópolgár, aki rendelkezik tárhellyel, az értesítőt elektronikusan is megkapja. Aki nem kapja meg az értesítőt, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) kérheti.

Az egyéni választókerületekben a jelöltséghez a törvény szerint legalább ötszáz, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges, a jelöltek március 6-án 16 óráig gyűjthetik az ajánlásokat az ajánlóíveken. Az ajánlásokat az egyéni választókerületi választási bizottságnál kell leadniuk. A választási bizottság dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről.

Országos listát az a párt állíthat, amely legalább tizennégy vármegyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Közös egyéni jelöltek alapján közös lista állítható. Országos nemzetiségi önkormányzat is állíthat listát, ehhez a névjegyzékben nemzetségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás szükséges. Az országos listákat legkésőbb március 7-én 16 óráig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál, és a listát állító pártok és nemzetiségek delegáltat küldhetnek az NVB-be.

Külön szabályok vonatkoznak a külhoni vagy külföldön tartózkodó magyarokra

Az a több mint 448 ezer magyar állampolgár, aki nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, de már regisztrált, továbbra is szerepel a levélben szavazók névjegyzékében, vagyis nem kell újra kérnie a regisztrációját. Az a külhoni magyar állampolgár, aki még nem regisztrált, választási regisztrációs kérelmét március 18-ig juttathatja el úgy a Nemzeti Választási Irodába (NVI), hogy felkerüljön a levélben szavazók jegyzékére, s így szavazhasson a választáson. Aki később regisztrál, az csak a következő választáson tud szavazni.

A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgároknak a Nemzeti Választási Iroda a levélben szavazás szavazólapjának elkészültét követően haladéktalanul megküldi a szavazási levélcsomagot. Aki a levélcsomag személyes átvételét kérte, március 28-tól veheti át az általa megjelölt választási irodában vagy külképviseleteken. A választó a szavazatát tartalmazó borítékot vagy a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy a magyarországi szavazási időszakban eljuttatja bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába,

A magyarországi lakcímmel rendelkező, a választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe. Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, kérheti átjelentkezését egy másik településre. Az átjelentkezők a választott településen is az eredeti lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltekre szavazhatnak.

A külképviseleti névjegyzékbe vételi, illetve az átjelentkezés iránti kérelmek benyújtásának határideje a törvény szerint a szavazást megelőző 9. napon, azaz április 3-án, nagypénteken járna le, amely munkaszüneti nap. A választási eljárási törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a határidő munkaszüneti napon jár le, az igazságügyi miniszter a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapítsa meg. Így tehát a dátumot a miniszteri rendelet fogja megállapítani.

Várhatóan a választás éjszakáján előzetes eredményt közöl majd az NVI, azonban a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 18-án, újraszámlálás esetén április 20-án, a választás országos listás eredményét pedig legkésőbb május 1-jén. A május 1-jei határidőt – mivel az munkaszüneti nap – a miniszter szintén eltérő időpontban állapíthatja meg. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia.

Így dől el a 199 képviselőhely sorsa 

Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, a választók két szavazattal rendelkeznek: az egyik szavazólapon voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, a másik szavazólapon arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják. Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el. Azok, akik kérték – illetve kérik – a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe.

Egyéni […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
http://index.hu/belfold/2026/01/13/valasztas-orszaggyules-kampany-parlament-hatarido/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!