Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A választási kampányt egyre inkább egymásnak ellentmondó állítások, bonyolult titkosszolgálati szálak és a médiában felerősített narratívák alakítják, miközben a tények sokszor ellenőrizhetetlenek maradnak. Az elemző szerint ebben a helyzetben az értelmezés felülírja a valóságot, és az ügyek elsősorban a meglévő politikai táborok megerősítését szolgálják. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.
A Pillanatkép állandó politikai elemzőjét, Nagy Attila Tibort ezen a héten arról kérdeztük, miként értékeli az elmúlt napok fejleményeit, különös tekintettel a Panyi Szabolcsot és Szabó Bencét érintő kémbotrányokra. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ezek az ügyek mennyiben jelentenek új helyzetet a kampányban, befolyásolhatják-e érdemben a választói magatartást, illetve milyen módon használhatják fel őket a politikai szereplők.
Nem az igazság, hanem az értelmezés számít
Nagy Attila Tibor azt állítja: a hét elején még olyan pletykák keringtek, hogy hamarosan Magyar Péterről súlyosan kompromittáló anyag jelenhet meg, és frissülni fog a radnaimark.hu, ám erre végül nem került sor. Ehelyett Radnai Márk, a Tisza alelnöke került célkeresztbe: egy megkérdőjelezhető hátterű hangfelvétel alapján próbálták összefüggésbe hozni kábítószer-fogyasztással, azonban ezt eddig nem támasztotta alá érdemi bizonyíték.
Ennek ellenére nemrégiben Lázár János nyíltan arról beszélt, hogy a Tisza vezetői kábítószerproblémákkal küzdenek.
Aki felhúzza a csíkot, az húzza el a csíkot!
– fogalmazott a miniszter, a közönség derűs reakciója mellett.
A politikai »atombomba« bevetése egyelőre elmaradt. Ehelyett – immár nem először a magyar politikatörténetben – ismét titkosszolgálati szál borzolja a magyar politika vizét, időnként a választási kampányt is befolyásolva
– fogalmazott az elemző.
Felidézte: 1990 elején, néhány hónappal az első szabad országgyűlési választások előtt a Végvári-ügy miatt lemondásra kényszerült az akkori belügyminiszter, Horváth István. A titkosszolgálatokhoz köthető ügyek – például a „Nyírfa-ügy”, a „Mucuska-ügy”, az 1998-ban kirobbant „megfigyelési ügy”, valamint a „guruló dollárok” ügye – több alkalommal is a nyilvános viták középpontjába helyezték a szolgálatok működését és politikai beavatkozásának kérdését.
Nagy Attila Tibor szerint a jelenlegi helyzet annyiban sajátos, hogy ezúttal egy kiélezett választási kampány közepette vetődik fel a titkosszolgálati szál. Az elemző rámutatott: a The Washington Post cikke nyomán kialakult helyzetben napról napra újabb események formálták a politikai küzdelmet, és nem könnyű sem követni, sem eldönteni, kinek van igaza.
Egyrészt a titkosszolgálati szál miatt a közvélemény eleve nem ismerheti meg az összes információt. Az ügy természete okán a kormány nem hozott nyilvánosságra minden adatot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter feltételezett lehallgatásáról, Panyi Szabolcs pedig forrásvédelemre hivatkozva nem oszt meg bizonyos részleteket. Szabó Bence, az eljárás alá vont egykori rendőrtiszt szintén nem tette közzé az összes iratot: bár a Direct36-nak adott interjújában beszélt a nyomozásról, a folyamatot befolyásoló dokumentumok jelentős részét nem hozta nyilvánosságra.
Hősök és összeesküvések: így épülnek a kampánynarratívák
Nagy Attila Tibor úgy véli: mivel a teljes igazság nem ismerhető meg – a titkosszolgálatok működésének rejtett jellege, valamint a rendőri nyomozás zártsága miatt –, innentől kezdve elsősorban politikai hit kérdése, hogy a választópolgárok a történetek melyik verzióját fogadják el hitelesnek. A Fidesszel és a Tiszával szembeni antipátia vagy rokonszenv meghatározza az értelmezést, miközben az ügy napról napra új részletekkel bővül, egyre bonyolultabbá válik, így nehéz eligazodni benne.
Hozzátette: a helyzetet az sem könnyíti meg, hogy az internetes sajtó és média Tiszát támogató része – például a 444.hu és a Telex – a kormány számára kellemetlen elemeket emeli ki, míg a kormánypárti sajtó a Tiszára nézve kedvezőtlen részleteket hangsúlyozza.
„Egy jól működő demokráciában a közszolgálati televízió és rádió feladata lenne rendet tenni a káoszban: érthetően és pártatlanul ismertetni, valamint értelmezni az eddigi fejleményeket. Magyarországon azonban a közszolgálati […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!