Hirben.hu Hírben jók vagyunk! November közepén mutatják be a várva várt Gladiátor 2 című filmet, amelyet úgyszintén Ridley Scott rendez, mint a 2000. május 1-i bemutatása óta (Russell Crowe és az őrült római császárt játszó, 25 éves Joaquin Phoenix felejthetetlen alakításával) mára már klasszikussá vált, és 2001-ben a legjobb filmért járó Oscar-díjat kiérdemlő Gladiátort. Lassan őröltek a malmok, 24 évet kellett várni a folytatásra, de már kijött az első trailer (rögtön ezután megnézhető), ami alapján a látvány mindenképpen pazarnak ígérkezik.
Maximus (Russell Crowe) meghal az első rész végén, az új filmben ezért új gladiátor (akit Paul Mescal alakít) indul harcba „Róma valaha épített legnagyobb templomába”, a Colosseumba. Hogy a cirkusz fokozhatatlan legyen, az egyik jelenetben egy hajtó érkezik egy óriási rinocérosz hátán és csap össze a gladiátorokkal, miközben őrjöng a közönség. Egy másikban elárasztják az arénát és nagyszabású, halálos tengeri csatát rendeznek ott.
A történész közbeszól
Hiába mennek sokak idegeire a szőrszálhasogató történészek, nem lehet elhallgattatni őket, és minden múltban játszódó történelmi filmnél előkerülnek a pedáns szakemberek és szigorú szemekkel, kérlelhetetlenül felmérik, mennyire hitelesek és valóban megtörténhettek-e hasonló események. Nem kerülheti el őket a hamarosan megjelenő Gladiátor 2 sem, és már a hivatalos előzetes (amelyet amúgy már eddig 18 millióan láttak) is kérdések sorát veti fel.
Itt van mindjárt a Colosseum. A kekeckedő történészek rögtön feltartott mutatóujjal mondhatják, joggal, hogy az ókori Rómában Amphitheatrum Flaviumnak (vagy egyszerűen csak Amphitheatrumnak) nevezték az ókori világ legnagyobb arénáját.
A Colosseum nevet pedig csak a középkorban kapta, miután ledöntötték a mellette álló hatalmas, 30 méter magas, egykor Nérónak készült szobrot, a „Colossust”.
Nincs is ezzel különösebb probléma, a fénykorában 50-75 ezer nézőt befogadó, ma is lenyűgöző építmény már évszázadok óta mindenki számára a Colosseum. És csak kevesen bonyolódnának ilyen kukacoskodó vitába.
Orrszarvúkkal is harcoltak a gladiátorok?
A Colosseum küzdőterére betoppanó gigantikus, felnyergelt harci orrszarvú viszont már feszegeti a „történelmi” akciófilm kategória határait. A kurta válasz pedig az, amit sokan sejtenek: biztosan nem történt olyan cirkuszi parádé,
ahol egy nem számítógéppel generált orrszarvúra ültetett harcos nekiesik egy gladiátorcsoportnak.
Sem a Colosseumban, sem máshol. Mindenesetre annyira meghökkentő látvány, hogy a film ettől a jelenettől kezdve akár át is csúszhatna fantasybe, vagy akár a Star Wars – Klónok támadása című film Colosseum-szerű arénájának fénykardos jedicsatájáig, ahol szintén feltűnnek orrszarvúszerű harci lények. De az előzetesből az látszik, hogy nem így lesz.
Orrszarvúkat azonban láthattak az ókori Rómában, akár a Colosseum ünnepélyes felavatásakor, Titus császár idején, időszámításunk szerint 80-ban is, amikor – feljegyzések szerint – 5000 vadállatot (bikákat, bivalyokat, bölényeket, medvéket, oroszlánokat) eresztettek össze, gladiátorok nélkül.
Említenek orrszarvút is, de nem harc közben, hanem egzotikus látványosságként kiállítva.
Már időszámításunk előtt 275-ben mutogattak befogott harci elefántokat a római polgároknak, és 186-ban megrendezték az első arénás állatvadászatot (venatio), amelyben a fenevadakkal speciálisan képzett, lándzsákkal felfegyverzett vadászok (venatores) harcoltak, és nem gladiátorok. Akkora sikert arattak a vadállati vérfürdők, hogy 169-re a köztársasági Róma állami ünnepeinek […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!