Leopold Tausch 1886-ban leírt késő kréta korú csigáit 130 év után fedezték fel a Bécsi Tudományegyetem gyűjteményében. A magyar kutatói részvétellel feldolgozott anyag két új csigafajt és két új nemzetséget is tartalmaz – közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Leopold Tausch von Glöckelsthurn (1858–1899) tragikus sorsú osztrák paleontológus volt, aki Budapesten született, és haláláig a Császári-Királyi Földtani Intézetben (Kaiserlich-Königlichen Geologischen Reichsanstalt) dolgozott Bécsben. 1886-ban publikált egy tanulmányt, amelyben összesen 27 vízi (tengeri, édesvízi és brakkvízi) és 17 szárazföldi csiga- és kagylófajt, valamint 5 nemzetséget írt le az ajkai (Veszprém megye), késő kréta korú kőszénből.
A publikáció anyagáról mindenki azt gondolta az elmúlt 130 évben, hogy eltűnt. A leírt fajok úgynevezett típuspéldányai (a fajok leírásául szolgáló afféle etalonpéldányok) azonban rendkívül fontosak a kréta időszak biodiverzitásának és a különböző puhatestűcsoportok evolúciójának megértése szempontjából, mégpedig azért, mert a késő kréta időszaki szárazföldi csigák nagyon ritkák egész Európában, sőt világszerte is.
A gyűjtemény jelentőségét tovább fokozza, hogy számos, Tausch által leírt fajt nem sikerült soha senkinek sem újra megtalálnia az ajkai szénrétegekben, és mivel a helyi bányászat azóta megszűnt, esély sincs arra, hogy a kutatók pontosan ugyanazokból a rétegekből gyűjthessenek leleteket a közeljövőben, mint amelyekből egykor Tausch tehette.

A HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézet és a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar kutatója, Páll-Gergely Barna is kereste Tausch gyűjteményét, elsősorban azért, hogy általuk az erdélyi Hátszegi-medencéből előkerülő puhatestű-fosszíliákat pontosabban be lehessen azonosítani.
A keresés pár évvel ezelőtt ugyanúgy sikertelen volt, mint az elmúlt több mint 100 évben bármikor. Azonban 2025 októberében a Bécsi Tudományegyetem paleontológiai gyűjteményének kurátora, Marton Maslo jelezte, hogy rábukkant Tausch típusanyagára az egyetem gyűjteményében. Annak, hogy a gyűjtemény ennyi ideig rejtve volt, főleg az lehetett az oka, hogy a Bécsi Tudományegyetemnek Marton Maslo előtt nem volt paleontológiai kurátora, és az egyes különálló gyűjteményrészeket sok esetben egyszerűen nem volt, aki kereste vagy gondozta volna.
A Tausch-anyag vizsgálatának első lépése a szárazföldi fajok feldolgozása volt, amelyben az osztrák szerzőkön kívül az ELTE Őslénytani Tanszék és a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, Szabó Márton is részt vett.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/01/13/elte-kozet-gyujtemeny-becs-paleontologia-leopold-tausch/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!