Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Vajon mennyire függünk a minket körülvevő láthatatlan természetes földi mágneses tértől? Csak az iránytűből következtetünk rá, hogy létezik. És pár évtizede már azt is tudjuk, hogy a napszél hozta töltött részecskéket (proton, elektron) a mágneses mező erővonalai (a magnetoszféra) a pólusok felé vezetik, ahol időlegesen gerjesztik a légkör oxigén és nitrogén molekuláit és sejtelmesen táncolni kezd a sarki fény. Elsőre azonban nehéz megmondani, mennyire függünk a mágneses mezőtől, de megszoktuk.
Mindenesetre a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet és a Wigner Fizikai Kutatóközpont Sopron mellett felépítette a Mágneses Nulltér Laboratóriumot, egy olyan speciálisan megtervezett és kivitelezett kutatóteret, ahol a Föld természetes mágneses terét szinte teljesen megszüntették.
A cél olyan kísérleteknek helyet adni, amelyeket csak a világűrhöz hasonló feltételek között lehetne elvégezni. A Földön kívüli térben ugyanis nemcsak súlytalan minden, hanem a mágneses tér is minimális. Nagy pontosságú, finom mágneses méréseket igénylő kutatásokhoz, mágnesességre érzékeny folyamatok vizsgálatához elengedhetetlenek a zéró mágneses körülmények. Például az agyi aktivitás vagy a magzati szívműködés nagyon jól követhetőek lennének az általuk keltett piciny mágneses terek segítségével, de ezeket a tereket elfedi a sokkal erősebb földi mágneses tér.
Egyedülálló módon zárták ki a mágneses mezőt: hatalmas tekercsekkel ellenirányú mágneses teret generálnak, így kompenzálják, semlegesítik a geomágnesességet. A maradékot pedig hatékony árnyékolással tüntetik el a laboratóriumból.
Egyre csak gyengül
Na de mi történne, ha holnaptól az egész bolygón megszűnne a mágneses tér? A kérdés azért sem költői, mert több mint egy évszázada mindenütt gyengül a földi magnetoszféra, Brazília, Argentína és a Dél-Atlanti óceán felett pedig különösen gyenge a delej (Dél-Atlanti Anomália). A bolygó belsejéből induló és a világűrbe nyúló láthatatlan mágneses erővonalrendszert a Föld olvadt, kavargó, külső vas-nikkel magja generálja, mint valami örökmozgó dinamó. Ez a mágnesező motor pedig már évmilliárdok óta működik.
Nem világos, miért indult be egykor a dinamó, kutatók szerint
lehetséges, hogy a Holdat létrehozó hatalmas bolygóbecsapódás lehetett az oka. Úgy gondolják, hogy 100 millió évvel a Föld összeállta után történt a kataklizma.
Képzeljünk el egy üvegben olajat és vizet, amik szépen elválnak egymástól. De ha felrázzuk, akkor elindul a víz-és olajcseppek konvenciója, valahogy így lehet elképzelni a gomolygó vas-nikkel magot is.
Az óriásdinamó gerjesztette mágneses teret kiegészíti egy jóval kisebb léptékű, de dinamikusan változó komponens, a Föld ionizált felső légkörében folyó áramok mágneses tere. A végeredmény olyan mint egy dipólusos rúdmágnes, amelynek két végébe futnak be az erővonalak. A Földön ezek az északi és a déli mágneses pólusok, amelyek nem esnek egybe a forgástengely északi és déli sarkaival. Nemcsak hogy nem esnek egybe, de vándorolnak is, sőt, a mágneses sarkok időnként fel is cserélődnek.
Utoljára 780 ezer évvel ezelőtt történt pólusváltás, a Homo erectus kora körül.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!