Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Mint ismert, a diszkóklubban szól már a zene. Az emberiség nemcsak a lüktető ritmust, de a szikrázva csillogó gömböket is nagyra tartja, és ezt – tisztán tudományos megfontolások alapján – érvényre juttatja a világűrben is. Jelenleg öt, tükrök borította gömb kering a Föld körül.
Nyolc és félmillió év diszkó
Az Szputnyik gömbölyű volt és fémesen fénylett ugyan, de nem mernénk diszkógömbnek nevezni. A NASA lézer geodinamikai műholdját, a LAGEOS-t viszont már annál inkább.
Az 1976-ban a Vanderberg bázisról fellőtt 408 kilós eszköz igazán újító megközelítést képviselt: nem voltak rajta sem szenzorok vagy fedélzeti számítógép, sőt nem volt rajta szinte semmi. A LAGEOS központi réz elemből és az e köré épített alumínium keretből áll, amelyre 426 különleges tükröt szereltek, amik minimális szórással verik vissza a fényt.
Bár akkoriban lehetetlennek tűnt ilyen szintű precízió, az amerikai mérnökök
milliméteres pontossággal tudták mérni az eszköz távolságát,
amiből kiderült, hogy a földi állomás hogyan mozog a Föld tömegközéppontjához képest. Ezzel a módszerrel ráadásul meg tudták határozni a tektonikai lemezek mozgásának sebességét és a Föld forgási sebességének minimális eltéréseit is.
A sikeren felbuzdulva 1992-ben fellőtték a diszkógömb ikertestvérét, a LAGEOS–2-t, amivel Einstein elméletét igazolták, amely szerint a Föld tömege kismértékben képes magával vonni a bolygó körüli téridőt.
A LAGEOS továbbra is az űrben kering, várhatóan csak 8,4 millió év múlva zuhan vissza a felszínre. Ha még élnek itt akkoriban emberek, a Carl Sagan által tervezett tektonikai lemezeket ábrázoló plakett alapján jöhetnek rá, hogy a műholdat mikor indították.
Gyere, kislány, gyere!
A japán űripar egyik büszkesége, az Adzsiszai (a hortenzia japán neve) vagy más néven Kísérleti Geodéziai Műhold 1986 nyarán indult a Tanegasima űrközpontból. A 2,15 méter átmérőjű, 685 kilós gömb teljesen passzív volt, a felszínén 318 tükörrel és 1436 sarokreflektorral.
A forgó műhold 1488 kilométer magasságban kering ma is, és ha nem árnyékolja a bolygó, másodpercenként többször is felvillan a napfényben, és egyszerű távcsővel a Földről is látható éjszaka.
Csillagfény
Az amerikai […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!