Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy dinoszauruszok csak a világ más, egzotikusnak gondolt tájékain éltek. Pedig nemcsak gyapjas orrszarvúk és mamutok hemzsegtek a Kárpát-medencében, hanem magyar dínók is, méghozzá szép számmal.
Nemrég fedeztek fel például két új dinoszauruszfajt az erdélyi Hátszegi-medence területén, Hunyad megyében.
Az egyik hosszú nyakú, növényevő sauropoda (Uriash kadici) 10 méteres volt és 9 tonnát nyomott, a másik (Petrustitan hungaricus) feleannyit. De ugyanitt bukkantak rá a Hátszegi-medence leggyakoribb dinoszauruszainak, a Rhabdodontidae családba tartozó, két méter hosszú, többnyire két lábon járó növényevő dínók több száz maradványára is.
Dr. Botfalvai Gábor, a HUN-REN Paleontológiai Kutatócsoportnak és az ELTE Paleontológiai Tanszékének kutatója – magyar és román őslénykutatókkal – alaposabban is megvizsgálta a 10 négyzetkilométernyi erdélyi terület gazdag dinoszaurusz-lelőhelyeit. Volt olyan öt négyzetméternyi helyszín, ahonnan nyolcszáznál is több dínófosszília került elő, szinte egymáson feküdtek a nagy méretű csontok.
Akár le is lehetne forgatni a magyar Jurassic Parkot, azzal a különbséggel, hogy mindegyik lelet a dinoszauruszok kihalása (66 millió éve) előtti pár millió évből, körülbelül 70-72 millió évvel ezelőttről származik – a jurát követő krétakor végéről. A jurakorra utaló jurrasicot ezért le kellene cserélni krétára (Kréta park), vagy cretaceousra, ami nem hangozna olyan jól.
Szigetekből állt a Kárpát-medence
Akkoriban a Tethys-óceán hullámzott a Kárpát-medence helyén (mára csak a Földközi-tenger medencéje maradt belőle). Kutatók szerint
a mai Hátszeg és környéke egy nagyobb vulkáni szigetként emelkedett ki a tengerből, szubtrópusi klímával és dús vegetációval.
A völgyekben kanyarogtak a sziget folyói, és ahol szétterültek, mocsári környezet alakult ki, ahonnan az ősmaradványok előkerültek. Mivel korlátozott élettérrel és táplálékkal rendelkező szigetről volt szó, az itteni dínók kisebbek voltak a tágas kontinentális térségekben élő rokon fajoknál (akárcsak a hobbit emberrokonok az indonéziai Flores szigetén). A ragadozó dinoszauruszok nagyjából pulykaméretűek, a növényevők pedig legfeljebb 10 méteresek lehettek (de jellemzően inkább 1–5 méteresek).
Egy albánfan gépeltérítő báró volt az első
Nem most fedezték fel dínóügyileg az erdélyi Hátszegi-medencét. Az első leleteket báró Nopcsa Ferenc 13 éves húga találta az akkor még Magyarországhoz tartozó nagybirtokán, 1895-ben, ami az amúgy is Bécsben földtant tanuló fiatal bárót elindította paleontológiai pályáján. Kutatni kezdett, és mivel mindenfelé őslénycsontok lógtak ki a kastély körüli hegyoldalakból, temérdek ősmaradványt talált. Több új faj fosszíliáit ásta ki, köztük egy 2 méteres, izmos Velociraptorhoz hasonlító, különleges ragadozóét (Balaur bondoc), egy két lábon járó, 4-5 méteres növényevő kacsacsőrűét (Telmatosaurus transsylvanicus), egy 2-3 méteres csőrös növényevő dinoszauruszfajét (Zalmoxes), na és
a híres, hosszú nyakú, hatméteres, egytonnás, csordákban élő Magyarosaurus dacust (ezt a nevet később kapta).
A viszonylag kis méreteket látva, Európa egyik úttörő paleontológusaként, Nopcsa Ferenc vetette fel először a szigettörpeség jelenségét. Több száz szakcikkével és tanulmányával hamar nemzetközi hírű tudós lett, következtetéseivel pedig jócskán megelőzte korát.
De a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!