Ahogyan arról vélhetően az elmúlt napokban mindenki legalább egyszer olvasott már, vagy a saját szemével is meggyőződött róla, az elmúlt évtized legnagyobb árhulláma érte el a Dunát, így Magyarország több települését is csak gátak felállításával és homokzsákok pakolásával sikerült megmenteni az egész közép-Európában komoly problémát okozó vízfolyamtól.
Egyes szakemberek szerint azonban megspórolható lett volna a gáton sokszor tényleg csak egy fotó erejéig feltűnő politikusok (tisztelet a kivételnek) utólagos cipőtisztíttatása is, ugyanis ha a folyók természetes kanyarulatait nem szabályozzák és egyenesítik ki korábban, akkor most ilyen mértékű árvízveszély sincsen.
Az elmúlt évtizedek során a folyók kanyarulatainak kiegyenesítése világszerte megszokott gyakorlattá vált, ám egyre több szakértő állítja, hogy a folyók természetes kanyarulatainak visszaállítása sokkal hatékonyabb árvízvédelmet biztosíthat, mint a legújabb technológiai megoldások, ráadásul élőhelyet is biztosít a vadon élő állatok számára. A mostani, Magyarországot is érintő árhullám fényében pláne érdemes lehet elgondolkodni ezen a természetes megoldáson, ugyanis a kanyarulatok visszaállítása hosszú távon nemcsak az árvizek ellen nyújthat védelmet, hanem a víz minőségének javításában és a biológiai sokféleség megőrzésében is fontos szerepet játszhat.
A folyók meanderezése, vagyis kanyarulatainak kialakulása a víz természetes mozgásának következménye. Azonban már több évszázad óta megesett, hogy egyes folyókat mesterségesen egyenesítettek ki, hogy növeljék a környező földterületek mezőgazdasági hasznosíthatóságát és csökkentsék az árvizek kockázatát. Az Egyesült Királyságban például a folyók 97 százaléka mesterséges akadályokkal, például zsilipekkel és gátakkal van töredezve – írja a BBC.
Ezek a beavatkozások azonban gyakran nem érik el a kívánt hatást: a folyók természetes áramlásának megzavarásával ugynis nő az árvízveszély és romlik az élőhelyek minősége is.
Az ily módon történő szabályozás rövidtávon persze valóban a víz gyorsabb elvezetését eredményezheti, ám hosszú távon súlyos következményekkel járhat. Az egyenes folyókban a víz nagyobb sebességgel áramlik, ami növeli az erózió mértékét is, és több üledéket hord magával. Ez rontja a vízminőséget, miközben a folyók kevésbé tudják természetes módon szétteríteni a vizet az ártereken. Az egyre gyakoribb és intenzívebb esőzések miatt, amit a klímaváltozás is fokoz, a folyók aztán egyre kevésbé képesek kezelni a megnövekedett vízmennyiséget, ami – nem nehéz kitalálni – árvízhez vezet.
A természetes folyómedrek helyreállítása lehet a kulcs
Emiatt nem meglepő, hogy a folyók természetes kanyarulatainak visszaállítása, vagyis a remeanderezés egyre népszerűbb megoldássá válik a vízgazdálkodásban. Az Egyesült Királyságban és más európai országokban is egyre több folyót alakítanak vissza természetes, eredeti állapotába, így visszaterelve azokat a természetes árterükbe is. Az ilyen jellegű helyreállítási projektek nemcsak a vízfolyások árvízi védelmét javítják, hanem élőhelyeket is teremtenek a vadon élő állatok, például halak, vízimadarak és rovarok számára.
Az angliai Swindale Beck nevű folyójának példája jól szemlélteti a kanyarulatok visszaállításának előnyeit. A folyót körülbelül 200 évvel ezelőtt szabályozták, hogy több mezőgazdasági területet nyerjenek vele, 2016-ban azonban elindítottak egy projektet, amelynek a célja már a folyó természetes állapotának visszaállítása volt. A projekt eredményeként a folyó visszakapta korábbi kanyarulatait, ami javította a víz áramlását a korábban eltűnő élővilág pedig újra szaporodni kezdett a folyóban.
Az ilyen típusú helyreállítás emellett csökkenti a víz sebességét és elosztja a vízmennyiséget nagyobb területen, így a kanyarulatokkal tarkított folyókban a víz lassabban áramlik, ami kevésbé valószínű, hogy túlcsordul és árvizet okoz a városokban és falvakban.
A remeanderezés mellett más természetes árvízkezelési technikák is egyre népszerűbbé váltak az elmúlt időben, amelyek közül is kitűnnek a szivárgó gátak, azaz a fákkal és bokrokkal borított folyópartok visszaállítása, valamint a hódok által létrehozott duzzasztások megtartása is. Hiszen ezek a módszerek mind lassítják a víz mozgását, és lehetővé teszik, hogy a folyók természetes módon árvizet kezeljenek, így elkerülve a városok és települések elöntését.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2024/09/24/arviz-folyo-szabalyozas-kanyarulat-megoldas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!