Székesfehérváron szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt avatták fel a multifunkcionális jégcsarnokot: a vb-besorolást tekintve akkor még második vonalba tartozó magyarok 2–1-re múlták felül az elitligás norvégokat. Akikkel amúgy majd jövő héten Győrben (18., péntek) és Szombathelyen (20., szombat) mérkőzünk meg idén. Ajkához hasonlóan utóbbi két város is ekkor esik át a tűzkeresztségen, már ami a válogatott szereplését illeti.
Fehérvár AV19: mérlegen a szezon 64 tétmérkőzése
De vissza csütörtöki színterünkre, Székesfehérvárra, ahol az eltelt egy évben sok víz lefolyhatott volna, ha… A város azonban egyrészről híján van a folyóvíznek, másrészről pedig amennyiben lenne, akkor a sportági elhivatottságnak és gyökereknek köszönhetően biztosan halmazállapotot váltana, és jéggé dermedne.
A magyar klubhoki kirakatcsapatának számító, évek óta az osztrák bázisú ligában (ICEHL) vitézkedő, a sűrű program miatt így a hazai sorozatokban magát csak „pillanatokra” megmutató Fehérvár AV19 a mögöttünk hagyott idény elején
6 meccset játszott a Bajnokok Ligájában, 55 találkozót az ICEHL-ben, ezen kívül 3 mérkőzésre futott az erejéből honi megméretésen.
A BL-ben mind a hat meccsét elveszítette a jóval magasabban rangsorolt riválisokkal szemben, egy összecsapást leszámítva azonban egyáltalán nem játszott alárendelt szerepet, két-háromgólos vereségek kerültek a statisztikákba. A később döntős svéd Färjestaddal szemben például két harmadon át 0–0-ra álltak a fehérváriak, végül 3–1-re „adták meg” magukat.
Az ICEHL alapszakaszában 7. helyen végeztek (48 mérkőzés, 28 győzelem, 20 vereség, a ráadásos meccsek közül egyet nyertek, kettőt elbuktak, mindezt 142–118-as gólkülönbség mellett), miként a hazai meccseket összesítő külön rangsorban is. Az Alba Aréna egyelőre nem volt bevehetetlen vár a riválisok számára, a Székesfehérváron lejátszott 24 találkozóból 14-et nyert meg a házigazda – egyet ráadásban –, tízet elveszített, a gólkülönbsége 67–57 volt. A playoffban az első kört még vette az együttes, a Viennát (10.) három meccsen, 2–1-es összesítéssel búcsúztatta, a következő körben viszont a Salzburg (2.) már túl nagy falatnak bizonyult, a negyeddöntőben nem nyert meccset a Fehérvár, 4–0-val léptek tovább az osztrákok.
A magyar ellenfelekkel szemben vívott találkozókban közös, hogy mind a három szorosan alakult.
Szeptember közepén a Fehérvár AV19 a Szuperkupát hazai környezetben 3–2-es sikerrel hódította el a Ferencvárossal szemben, amely február elsején a Magyar Kupa döntőjében 3–1-es győzelemmel vágott vissza. (Pedig a szezonban a zöld-fehérek sem remekeltek, az Erste Liga negyeddöntőjében a Brassó 4–1-es összesítéssel ejtette ki őket.) A fehérváriak egy nappal korábban, január 31-én büntetőpárbajt követően múlták felül a magyar címet március elején begyűjtő BJAHC gárdáját 3–2-re.
Szélig Viktor: Vegyes a kép, szezon közben valóban többre számítottunk
A fehérvári szezon szakmai értékelésére Szélig Viktor kértük fel. A klub általános igazgatója, korábbi válogatott kiválóságunk az Indexnek elmondta: a BL nagy kihívás elé állította a csapatot, és pont nélkül zártak ugyan, de helytálltak. „Egy meccset leszámítva közel voltunk az ellenfelekhez, és erre az alapra építkezve december közepéig a bajnokságban is jól mentünk, listavezetők voltunk, akkor azonban megtört a lendületünk.”
A klubvezető az okok között a sok sérültet említette, valamint azt, hogy a csapat éllovasként picit elhitte magáról, hogy a playoff már simán megvan, és miközben ők visszaestek, a riválisok ezzel ellentétesen egyre jobb formába lendültek, és a végére a középmezőny teljesen besűrűsödött.
Vegyes tehát a kép, szezon közben valóban többre számítottunk, mint ahogyan a keretben is több lehet annál, amit nyújtott. Erős csapatunk van, de már számtalanszor láthattuk, hogy a jó keret nem garancia a jó idényre. Volt már a mostaninál gyengébb fehérvári keret, amely jobban szerepelt. A Magyar Kupa döntőjének elvesztése pedig fájt. Szerettünk volna nyerni, de az utóbbi öt évben ez csak egyszer sikerült. Itt favoritnak könyvelnek el minket, így csak veszítenivalónk van, de az Erste Liga magyar csapatai nincsenek messze tőlünk. A két liga között talán nagyobb a különbség, a játékosokra viszont ez nem feltétlen igaz, amint azt az élet megmutatta. Pont gyenge formában is érkeztünk, de önkritikusnak is kell lennem, olykor hiányzik belőlünk a győztes mentalitás, amikor a jégen kellene igazolnod, hogy esélyesebb vagy. Ehhez a legjobb formád kell, ez tavaly összejött, idén sajnos nem.
A keret magja, a húzóemberek zöme marad a következő idényre is, tudtuk meg Szélig Viktortól, leszámítva a nagy reményekkel érkezett Sebők Balázst, aki saját kérésére távozik. A klubvezető elmondta: nagyon sajnálja, hogy a közös munka csak egy évig tartott, Sebők Balázst értékes korongosnak tartja, ezért is kötöttek vele tavaly három évre szóló megállapodást.

„Sok problémája adódott szezon közben, sérülés, betegség, mi is láttuk, éreztük rajta, hogy valami nem stimmel. Távozási szándékával azonban csak a klubszezon végén keresett meg, körülbelül akkor, amikor a vb-szereplést is lemondta. Nagyon szurkolok, szurkolunk neki, hogy megtalálja a számára legjobb helyet, mert a magyar hokinak nagy szüksége van egy jó Sebők Balázsra.”
Szélig Viktor kérdésünkre elmondta: az első év az új csarnokban az ismerkedéssel telt, csapatnak, szurkolónak egyaránt. Hozzátette: sokan nosztalgiából talán visszasírják a régi létesítményüket, ahol a hangulatot garantálta a lelátó és a pálya közelsége, itt viszont most minden új, és mint minden változáshoz, ehhez is idő kell, amíg mindenki megszokja. Talán további egy-két év is akár.
A nézőszámot tekintve viszont már most komoly, 50 százalékos emelkedésről számolt be: körülbelül 2400-ról lett 3600.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!