Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Mielőtt a kétségtelenül mellbevágó összehasonlításokat bemutatnánk, muszáj egy kicsit kitérni pár 1924-es párizsi érdekességre, csak hogy még jobban képbe kerüljünk, mennyivel másabb világ volt az, mint a mai.
Atlétikában 27 versenyszám volt például, de csak és kizárólag férfi sportolók vehettek rajta részt – a nemek aránya összességében is döbbenetes fölényt (2954–135) mutatott.
Van néhány szám, ami azóta lekerült a programból, ilyenek a terepfutás egyéni és csapatversenyei (10 km-es gyaloglás helyett most 20 és 50 van már), és ebben a kettőben ugyanúgy aranyérmes lett Paavo Nurmi, ahogyan 1500 és 5000 méteren. Egy óra szünettel, egyaránt olimpiai rekorddal!
Kié a legjobb 400-as idő? Nehezebb kérdés, mint hinnénk…
Az egyik legérdekesebb kérdés a férfi 400 méteres síkfutás világcsúcsa körül forgott, az aranyérmes Eric Liddell 47.6 másodperces idejét ugyanis később rekorddá nyilvánították, mondván az előző csúcstartó, Ted Meredith nem szabványpályán teljesítette. Valóban, 440 yardon futott 47.4-et.
A dolog szépsége? A 440 yard 402,34 méter, vagyis ő hosszabb távot tett meg rövidebb idő alatt, és mégis, Liddellé lett a világrekord…
És ez még egyszerűbb, mint a gáton…
Jobbat futsz, mint a világcsúcs, megkapod az olimpiai rekordot, a világrekordot (és az aranyérmet) viszont nem!
Itt ugyanis 54 másodperc volt 1924-ben a világrekord, amit Frank Loomis az 1920-as olimpián felállított. No, most jönnek az érdekes dolgok: Loomis olimpiai rekordját a döntőben a finn Erik Wilén 53.8 mp-re javította.
Adná magát a felvetés, hogy ő lett az aranyérmes és a világrekorder. És mi a legszebb? Hogy egyik sem!
Most nehéz utólag rekonstruálni a helyzetet, a lényeg, hogy az amerikai Morgan Taylor a válogatón 52.6 másodpercet repesztett, de ezt nem fogadták el új világrekordnak, mivel gátat vert, ami akkor még a szabályokkal ellentétes volt.
Ugyanezt az időt futotta a döntőben is, amivel aranyérmet nyert, de megint gátat vert, így nem lett új világcsúcs. Wilént Charles Brookins is megelőzte, de ő elhagyta a sávját eközben, így őt ezért zárták ki, Frederick Blackettet pedig két hibás rajtért.
És most jön a végső csavar: az így másodikként rangsorolt, így ezüstérmes Wilén 53.8 mp-es ideje lett az új olimpiai rekord, de nem ismerték el világcsúcsként.
Világrekordot döntött az olimpián, mégsem lett aranyérmes
Azt gondolták, hogy az előzőt már nem lehet fokozni, ugye? Ha igen, tévedtek!
Robert LeGendre ugyanis az ötpróba (1924-ben: távolugrás, gerelyhajítás, 200 méter síkfutás, diszkoszvetés, 1500 méteres síkfutás) első versenyszámában 776,5 centiméteres ugrással állított fel új világrekordot távolugrásban. Végül a finn Eero Elhtonen és a magyar Somfay Elemér mögött bronzérmes lett.
Másnap amerikai honfitársa, DeHart Hubbard diadalmaskodott a távolugrók versenyében, az ő ugrása viszont 32 centivel elmaradt az új rekordtól – LeGendre távollétében. Ha utóbbi ebben a számban kvalifikált volna, igencsak jó esélye lett volna az aranyéremre.
Tarzan ma már a vert mezőnyben sem lenne – több mint 10 másodpercet javult a világelit a férfi 100 méter gyorsúszásban
Ahogyan arról nemrégiben értekeztünk, az 1904-ben az Osztrák–Magyar Monarchia Magyar Királyságában található Szabadfalván Weissmüller János néven született sportember a kor vitathatatlanul legjobb úszójának számított, első emberként teljesítette egy percen belül a 100 métert.
Az 57.4 másodperces világrekordjától ugyan valamelyest elmaradt Párizsban, azonban még így is aranyérmet szerzett ezen a távon (is). Az új olimpiai rekordot jelentő 59.00 mp-hez képest idén a katari világbajnokságon Pan Csan-lö már több mint 12 másodperccel jobb eredményt ért el a kínai váltó első embereként (46.86 mp).
Minél nagyobb a táv, annál jobban kijönnek persze a különbségek.
Egy évszázaddal ezelőtt a leghosszabb úszószámban az ausztrál Boy Charlton 20:06.60 perces idővel végzett elsőként 1500 méteren, 2012-ben a kínai Szun Jang ehhez képest több mint öt és fél perccel volt ennél gyorsabb (14:31.02 p).
Látványos a 4×200 méteres gyorsváltók fejlődése is, 1924-ben az Egyesült Államok az olimpián elsőként tört be 10 perc alá, majd 9:53.40 percnél rövid idő alatt a második világrekordot is felállította. Most is az amerikaiaké a rekord, de immár hét perc alatti teljesítménnyel (6:58.55) p.
Megjegyzés a tabellákhoz: azon eredmények, amelyek a tokiói olimpián születettek a hivatalos elnevezés miatt 2020-ra lettek írva, de valójában a koronavírus-járvány miatti halasztás következtében ezeket az eredményeket a 2021-es naptári évben teljesítették!
| úszás | |||
| férfi 100 m gyors | |||
| 1924-es aranyidő | Johnny Weissmüller (amerikai) | OR | 59,00 |
| 1924-es világcsúcs | Johnny Weissmüller (amerikai) | 1924 | 57,40 |
| jelenlegi olimpiai csúcs | Caeleb Dressel (amerikai) | 2020 | 47,02 |
| jelenlegi világrekord | Pan Csan-lö (kínai) | 2024 | 46,86 |
| férfi 400 m gyors | |||
| 1924-es aranyidő | Johnny Weissmüller (amerikai) | OR | 5:04.20 |
| 1924-es világcsúcs | Johnny Weissmüller (amerikai) | 1923 | 4:57.00 |
| jelenlegi olimpiai csúcs | Szun Jang (kínai) | 2012 | 3:40.14 |
| jelenlegi világrekord | Paul Biedermann (német) | 2009 | 3:40.07 |
| férfi 1500 m gyors | |||
| 1924-es aranyidő | Boy Charlton (ausztrál) | WR | 20:06.60 |
| 1924-es világcsúcs | Boy Charlton (ausztrál) | 20:06.60 | |
| jelenlegi olimpiai csúcs | Szun Jang (kínai) | 2012 | 14:31.02 |
| jelenlegi világrekord | Szun Jang (kínai) | 2012 | 14:31.02 |
| férfi 100 m hát | |||
| 1924-es aranyidő | Warren Kealoha (amerikai) | OR | 1:13.20 |
| 1924-es világcsúcs | Warren Kealoha (amerikai) | 1924 | 1:12.40 |
| jelenlegi olimpiai csúcs | Ryan Murphy (amerikai) | 2016 | 51,85 |
| jelenlegi világrekord | Thomas Ceccon (olasz) | 2022 | 51,60 |
| férfi 200 m mell | |||
| 1924-es aranyidő | Bob Skelton (amerikai)* | 2:56.60 | |
| 1924-es világcsúcs | Erich Rademacher (német) | 1924 | 2:50.40 |
| jelenlegi olimpiai csúcs | Zac Stubblety-Cook (ausztrál) | 2020 | 2:06.38 |
| jelenlegi világrekord | Csin Haj-jang (kínai) | 2023 | 2:05.48 |
| férfi 4×200 m gyors | |||
| 1924-es aranyidő | Egyesült Államok | WR | 9:53.40 |
| 1924-es világcsúcs | Egyesült Államok | 9:53.40 | |
| jelenlegi olimpiai csúcs | Egyesült Államok | 2008 | 6:58.56 |
| jelenlegi világrekord | Egyesült Államok | 2009 | 6:58.55 |
| női 100 m gyors | |||
| 1924-es aranyidő | Ethel Lackie (amerikai)*** | 1:12.40 | |
| 1924-es világcsúcs | Mariechen Wehselau (amerikai) | OR | 1:12.20 |
| jelenlegi olimpiai csúcs | Emma McKeon (ausztrál) | 2020 | 51,96 |
| jelenlegi világrekord | Sarah Sjöström (svéd) | 2017 | 51,71 |
| női 400 m gyors | |||
| 1924-es aranyidő | Martha Norelius (amerikai) | OR | 6:02.20 |
| 1924-es világcsúcs | Gertrude Ederle (amerikai) | 1922 | 5:53.20 |
| jelenlegi olimpiai csúcs | Katie Ledecky (amerikai) | 2016 | 3:56.46 |
| jelenlegi világrekord | Ariarne Titmus (ausztrál) | 2023 | 3:55.38 |
| női 100 m hát | |||
| 1924-es aranyidő | Sybil Bauer (amerikai) | OR | 1:23.20 |
| 1924-es világcsúcs | Sybil Bauer (amerikai) | 1924 | 1:22.40 |
| jelenlegi olimpiai csúcs | Kaylee McKeown (ausztrál) | 2020 | 57,47 |
| jelenlegi világrekord | Regan Smith (amerikai) | 2024 | 57,13 |
| női 200 m mell | |||
| 1924-es aranyidő | Lucy Morton (brit)**** | 3:33.20 | |
| 1924-es világcsúcs | Irene Gilbert (brit) | 1923 | 3:20.40 |
| jelenlegi olimpiai csúcs | Tatjana Schoenmaker (dél-afrikai) | 2020 | 2:18.95 |
| jelenlegi világrekord | Jevgenyija Csikunova (orosz) | 2023 | 2:17.55 |
| női 4×100 m gyors | |||
| 1924-es aranyidő | Egyesült Államok | WR | 4:58.80 |
| 1924-es világcsúcs | Egyesült Államok | 4:58.80 | |
| jelenlegi olimpiai csúcs | Ausztrália | 2020 | 3:29.69 |
| jelenlegi világrekord | Ausztrália | 2023 | 3:27.96 |
| *Bob Skelton az első előfutamban 2:56.0-val új olimpiai csúcsot úszott | |||
| **az amerikai váltó az elődöntőben 9:59.4-gyel elsőként zárt 10 perc alatt, ezt javította tovább | |||
| ***Mariechen Wehselau az első előfutamban 1:12.2-es világcsúcsot úszott | |||
| ****Agnes Geraghty 3:27.6-os olimpiai rekordot állított fel az előfutamban |
Szárazföldön is gyorsult egy másodpercet a világ – a táv növelése csak ront a helyzeten
Atlétikában is találkozhatunk hasonlóan látványos differenciákkal, aligha meglepő, hogy itt is a másik végleteknél a legfeltűnőbb a helyzet: 1924-ben 2:41:22.6 órás eredménnyel lehetett aranyérmet szerezni maratoni futásban, bár a világrekord már ekkor is majd’ kilenc perccel jobb volt (2:32:35.80).
Ehhez képest viszont most már alig vagyunk két órán túl, sőt Eliud Kipchoge – hathatós segítségekkel, mint például felvezető autó, folyamatosan rotálódó „nyulak”, és érkező frissítők – 2019-ben egy bécsi kísérleten bebizonyította, hogy akár ez a határ is áttörhető, 1:59:40.2 óra alatt teljesítette a 42 195 métert, ez azonban a már említett segítségek miatt nem hivatalos rekord.
A száz évvel ezelőtti olimpián a brit Harold Abrams 10.6 másodperces idővel nyert aranyérmet, ehhez képest a ma érvényes rekord egy másodperccel jobb, Usain Bolt 2009-ben repesztett 9.58 mp-et, amivel a történelem leggyorsabb embere címet mondhatja magáénak – na meg nyolc ötkarikás arany büszke tulajdonosa.
| atlétika | |||
| 100 m síkfutás | |||
| 1924-es aranyidő | Harold Abrahams (brit) | OR | 10,60 |
| 1924-es világcsúcs | Charles Paddock (amerikai) | 1921 | 10,40 |
| jelenlegi olimpiai csúcs | Usain Bolt (jamaicai) | 2012 | 9,63 |
| jelenlegi világrekord | Usain Bolt (jamaicai) | 2009 | 9,58 |
| 200 m síkfutás |
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!