Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Markovits László az Indexnek adott exkluzív interjúban kitért még arra is, hogy:
- három éve folyamatosan küzdenek a múlt ügyeivel, azok megoldásával;
- a konszolidáció még jelenleg is tart, annak nincs vége;
- miért áll vesztésre az MTSZ az elindított perek némelyikében;
- miben járnak mégis előrébb, mint néhány eredményes tenisznemzet;
- a teniszt miért nem szabadna itthon az állami sportfinanszírozási rendszerben a többi olimpiai sportághoz sorolni, azokkal egyszerre mérni;
- miként látja a jelenlegi magyar élversenyzők helyzetét;
- melyek azok a területek, amelyeken történt előrelépés az elmúlt években.
Több mint három éve, 2020. július végén választották meg a magyar szövetség új vezetőségét, amelynek mandátumából szűk egy év maradt még hátra. A szervezet szakmai alelnökeként mennyire elégedett az eddig eltelt időszak eredményeivel?
Beszéljünk világosan, sajnos elég messze vagyunk attól, amit megválasztásunkkor kitűztünk célul, azoktól az átfogó intézkedésektől, amelyek a teniszsportágat érdemben előre tudnák lendíteni. Ennek vannak objektív okai, mint a pénzügyi források hiánya, és erkölcsi okai is, azok a terhek, amiket a múltból cipelünk a hátunkon. Ettől függetlenül a kormány szándékának megfelelően és hathatós pénzügyi segítségével döntő részben sikerült konszolidálnunk a szövetséget. Ezzel egyidejűleg pedig a kötelezettségünknek megfelelően minden esetben megtettük a szükséges jogi lépéseket, a nyilvánosságot bevonva, vállalva ennek a folyamatnak valamennyi, kizárólag hálátlan hozadékát. Ennek köszönhetően a szervezet megmenekült a teljes csődtől, a sportág pedig kapott még egy esélyt. Rendszerszintű fejlődési pályáról azonban egyelőre még nem beszélhetünk.
Vannak még elvarratlan szálak
Figyelmük és energiájuk mekkora részét emésztette fel ez a konszolidáció?
Gyakorlatilag három éve folyamatosan küzdünk a múlt ügyeivel, azok megoldásával, ami nem mellesleg sok-sok adófizetői milliárdba is került. Egy biztos, elfogadhatatlan helyzet, hogy egy sportszervezet, amely 2013 és 2019 között több mint tízmilliárd forintos állami támogatást kapott a programjaira, utána 2020 és 2023 között több mint tízmilliárd forintos konszolidációra szorul. Még ha nagyon jóhiszeműek is szeretnénk lenni, akkor is biztos, hogy valaki vagy valakik felelőtlen döntéseket hoztak a múltban, és olyan jelentős pénzügyi kötelezettségeket vállaltak, amikre nem volt fedezetük. Többen próbálják úgy beállítani, hogy mi boszorkányüldözést folytatunk, de sajnos ezek megkérdőjelezhetetlen tények. Anno egyébként a Tiszta Tenisz mozgalommal, amelynek néhányan tagjai voltunk a mostani vezetésből, végig névvel, arccal és konkrétumokkal vállaltuk a véleményünket az előző vezetés működése kapcsán, ez a mai napig visszakövethető a mozgalom Facebook-oldalán. Azóta pedig bebizonyosodott, hogy minden, amire felhívtuk a figyelmet, jogos volt, sőt pénzügyi szempontból sokkal súlyosabban érintette a sportágat, mint gondoltuk.
Szűcs Lajos korábbi MTSZ-elnök sem titkolta, hogy anno 3,5 milliárdos mentőövet kért a még Szabó Tünde vezette sportállamtitkárságtól…
Jelenleg már több mint 13 milliárd forintnál tartunk, de ha csak ezt a 3,5 milliárd forintot kellett volna konszolidálni, az is érthetetlen és szomorú dolog lett volna. Ez egyértelmű visszaélés a kormány jóindulatával, és egyben mindent elárul a szervezet korábbi gazdálkodásáról és erkölcsi állapotairól.
Hogyan lehetséges mégis, hogy mindezek ellenére sincsenek jogi konzekvenciák, nincsenek felelősök? Ellenben arról viszont hallani, hogy az MTSZ vesztésre áll az elindított perekben.
Fontos tisztázni és elválasztani egymástól azt a számos büntetőfeljelentést, amelyet a felmerülő ügyek kapcsán kellett megtennünk, illetve a munkaügyi pereket, amelyeket a szövetség korábbi vezető tisztségviselői ellen indítottunk. Előbbiek kapcsán még nincs semmilyen végkövetkeztetés, ezek folyamatban vannak, információnk szerint jellemzően a tanúk meghallgatása és a leadott dokumentumok elemzése zajlik. A két munkaügyi pert illetően pedig az egyiktől valóban visszaléptünk, mert menet közben jogilag okafogyottá vált az érvelésünk, hiszen az állam átvállalta a perben érintett teljes adósságot, így a szövetséget végül direkt módon nem érte kár. Természetesen ez egy abszurd helyzet, hiszen a károkozás ettől még megtörtént, ezt senki nem is vitatja, és azt valakinek, jelen esetben az adófizetőknek meg kellett fizetniük. A másik, még folyamatban lévő pernél hasonló érvelés mentén, tehát amiatt, hogy nem érte közvetlen kár az MTSZ-t, első fokon részben elutasították a keresetünket, ott ráadásul úgy ítélték meg, hogy a volt főtitkár nem töltött be vezető tisztséget a szervezetben, így az aláírásával tett kötelezettségvállalása a hatályos munkajogi szabályok értelmében csak korlátozott felelősséggel terheli. Szerintünk a gyakorlat és a különböző dokumentumok, elnökségi határozatok nem ezt támasztják alá, és emiatt fellebbezni is fogunk.
Nyitott ügyekről beszélünk, tehát ezek szerint igazak a hírek, hogy a konszolidációs folyamatnak még koránt sincs vége?
Valóban vannak még elvarratlan szálak, a büntetőügyek alakulásán például sok múlik majd. Azt gondolom egyébként, hogy igencsak sokatmondó, hogy van egy Lázár János-kaliberű elnökünk, de még az ő tapasztalatával, határozottságával és bátor stratégiájával sem sikerült maradéktalanul pontot tenni a múlt valamennyi visszás ügyére. És ez semmiképpen sem az ő, az elnökség, vagy az operatív vezetés hibája… Nem véletlen, hogy utólag többször beszéltünk egymás között, hogy talán hagyni kellett volna, hogy végigmenjen a szövetség felszámolása, mert így mi is hálásabb helyzetbe kerültünk volna, és a csődeljárás során a károk mértéke is sokkal korábban kézzelfoghatóbbá vált volna. Nem is beszélve arról, hogy mi pedig minden energiánkat az építkezésre fordíthattuk volna…
Már amennyiben lenne forrás az építkezésre… Sokszor hallani ugyanis a közgyűléseken, vagy olvasni a beszámolókból, hogy nem jut elegendő keret a szakmai és egyéb céljaikra. Mi a helyzet ilyen téren?
Több mint két éve már, hogy a szakma Sávolt Attila szakmai igazgató vezetésével elkészítette a Körmöczy Zsuzsa Teniszprogramot. Mi ebben a koncepcióban látjuk a magyar tenisz jövőjét, ehhez viszont éves szinten 1,5 milliárd forintnyi forrásra lenne szüksége a szövetségnek. Enélkül csúnya szóval csak vegetálni tud a sportág, nincs lehetőségünk érdemben terheket levenni a klubokról vagy a teniszszülőkről, és a szakembereinket sem tudjuk kellően megbecsülni. Fontos itt is megjegyeznem, hogy a Körmöczy-program kapcsán kifejezetten merítettünk az MTSZ korábbi, több mint tízéves időszakának értékes szakmai anyagaiból, tudásából is. A Mérföldkő program például ilyen, amit 2013-ban indított el az akkori szakmai vezetés, és kisebb módosításokkal a mai napig eredményesen működik. Ennek keretében a 12–24 éves játékosok a nemzetközi versenyeken elért eredmények alapján részesülnek szövetségi támogatásban. Ennek a gyümölcse be is érett, Marozsán Fábián például 2017-ben kapcsolódott be a programba, mint ahogy számos mostani top 200-as játékosunk megemlíthető még ezen a téren. Ilyen támogatási rendszer, különösen a felnőtt játékosok tekintetében, még az eredményes tenisznemzeteknél sincs mindenhol, ebben például sokaknál előrébb járunk. A másik fontos láb a szakmai mellett az infrastrukturális téren történő fejlesztések lennének, ennek kapcsán is készült egy javaslatcsomag, szintén még 2021-ben, amely több mint 20 milliárd forint értékű létesítményfejlesztést hozna magával országos szinten, kiemelten figyelembe véve a vidéki tenisz fellendítését. Nagyon komoly, átgondolt előkészítő munka, országjárás előzte meg az anyag véglegesítését és a konkrét fejlesztési elképzelések kijelölését. Ebben oroszlánrészt vállalt Bardóczky Kornél fejlesztési igazgató, Vágó László elnökségi tagtársam, valamint az infrastruktúráért felelős bizottság összes tagja és vezetője, Kosztoványi Roland, aki most májusban lett megválasztva elnökségi tagnak.
Látnak reális esélyt arra, hogy hozzájussanak a programok elindításához szükséges forrásokhoz?
A jelenlegi állami sportirányítás egy újabb hosszú távú finanszírozási rendszer kialakításán dolgozik 2024-től kezdődően. Persze tudjuk pontosan, és empátiával vagyunk annak kapcsán, hogy nehéz idők járnak, előbb a Covid, most pedig a háborús helyzet befolyásolják, hogy ilyen mértékű állami pénzügyi hozzájárulásban részesüljön a sportág, de bizakodóak vagyunk, hogy változhat a helyzet, hiszen a kormány a lehetőségeihez mérten eddig is mindent megtett, és hosszú ideje kiemelt ágazatként kezeli a magyar sportot. Éppen ezért is nagyon elszomorító, hogy a korábbi időszakban, a magyar sport 2013 és 2019 közötti aranykorszakában sok-sok milliárd forintból építkezhetett volna a teniszsportág, de az akkori kedvező helyzet nem lett kihasználva. Szerintem ez a legnagyobb bűne a volt vezetésnek.
Másfajta állami finanszírozásra lenne szükség
A közelmúltban Marozsán Fábián világraszóló bravúrt ért el, amikor legyőzte a spanyol Carlos Alcarazt, aki már előtte és közvetlen azóta folyamatosan vezeti a világranglistát.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!