Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A 116 milliárd forintos költséggel épült MVM Dome befogadó képessége 20 028 fő, míg a Duna Arénáé jelenlegi formájában 6000 néző, és a korábbi megoldással ellentétben az épületben már nem lehetséges mobillelátók elhelyezése, ahhoz ki kéne bontani az oldalfalakat. A méretbeli különbség az oka az első pillantásra különösnek látszó döntésnek.
A Duna Arénát annak idején a 2017-es vizes világbajnokságra építették, amit Budapest beugróként vállalt át Guadalajara helyett, akkor gyorsították fel az eredetileg 8 milliárd forintos költséggel megépítendő aréna kivitelezési munkálatait. A vízilabdát (Hajós Alfréd Sportuszoda) és a műúszás (a városligeti műjégpálya és csónakázó tó helyén ideiglenes medencében) rendezték.
A létesítmény időben elkészült, de miután a 2017-ben használt mobillelátókat el kellett bontani, hogy a helyére az eredetileg tervezett falakat húzzák fel, még hónapokon keresztül zárva volt. A fő medencét gondos előkészítés és tervezés előzte meg, és a világrekordok reményében – a 2008-as, pekingi olimpiára átadott ikonikus helyszín, a Vizeskocka (Water Cube) szolgáltatta a példát, ahol sorra dőltek meg a rekordot – a szokásosnál mélyebbre tervezték, hogy a medence alján keltett ellenáramlás kevésbé zavarja meg a teljesítményeket. Mobil medencék esetében a gyakorlatiasságot előtérbe helyezve nem jellemző a mélységre nagy hangsúlyt fordítani: több víz több erőt jelent, így annak kitámasztása még komolyabb előkészületeket és építményt feltételez.
Az időközben eltelt hét évben a következő nagyobb nemzetközi eseményeknek adott otthont a Duna Aréna:
- 2017 május: vízilabda Bajnokok Ligája final 6
- 2017 július: vizes világbajnokság
- 2018 augusztus: ifjúsági ökölvívó-világbajnokság
- 2019 augusztus: junior úszó-világbajnokság
- 2020 január: női vízilabda Európa-bajnokság
- 2020 május: úszó Európa-bajnokság
- 2022 június-július: vizes világbajnokság
- 2024 december: rövid pályás úszó-világbajnokság
Nota bene, a 2022-es vb-rendezést is beugróként vállalta el Budapest, csak akkor Fukuoka szerepét kellett átvenni, illetve nem kellett, hiszen önként vállalta a MÚSZ. Akkor is a Duna Aréna volt a fő helyszín, illetve a vízilabda és a műúszás esetében a margitszigeti létesítmény, de pólóban vidéki helyszínek (Debrecen, Sopron, Szeged) is szerepet vállaltak. A minimális befogadóképességet tekintve ekkor a beugrószerep miatt kaptunk felmentést.
A vizes világbajnokság a világ egyik legnagyobb érdeklődéssel követett sporteseménye, az érintett sportágak – vízilabda, műugrás, műúszás, nyílt vízi és különösen a medencés úszás – versenyszámait a nyári olimpiai játékokon […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!