Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Az emberi szervezet a tengerszinthez közeli magassághoz alkalmazkodott, az itteni légnyomáshoz, az itteni oxigénsűrűséghez. Ahogyan egyre feljebb megyünk, csökken a levegő sűrűsége, és ezáltal csökken az egy légvétellel a tüdőnkbe és ezáltal a vérünkbe kerülő oxigénnek a mennyisége” – magyarázta a TikTokon dr. Kulja András orvos, akinek nem titkolt célja, hogy növelje a lakosság egészségértését. A szakemberhez számos követője fordult Suhajda Szilárd eltűnése miatt, mind azt akarták megtudni, hogy mi történik a rendkívüli magasságokban az emberi szervezettel.
Az orvos a TikTokon el is mondta követőinek, hogy mi vezethetett Suhajda Szilárd eltűnéséhez. dr. Kulja András szerint már 2000 méteres magasságban jelentkeznek a magaslati betegség első tünetei, ilyenkor pedig fejfájást, szédülést, hányingert tapasztalnak a hegymászók, mert a szervezetük az oxigénhiányos állapotot próbálja kompenzálni.
Gyorsabbá válik a szívverés, gyorsabban lélegzünk, és kitágulnak az ereink is. Az értágulat következménye, hogy a kapillárisokban megnő a nyomás, ennek következtében a falukon keresztül több folyadék lép ki, ez tüdővizenyőhöz, tüdőödémához vezet, ami azt jelenti, hogy tovább romlik a légzés hatékonysága. Az agyban pedig agyduzzanatot, agyödémát okoz. Az a probléma, hogy az agy egy zárt térben található, és ha tovább fokozódik az agyödéma, akkor az hozzá nyomódik a koponyacsonthoz, és létfontosságú részei kerülnek nyomás alá
– magyarázta a videóban a szakember, aki szerint abban az esetben, ha egy hegymászó 2000 méter közelében marad, akkor a szervezete még képes alkalmazkodni a rendkívüli körülményekhez, de a tünetek fokozódnak minél magasabbra mászik.
A 7000–8000 méteres magassá felett már halálzónáról beszélnek, mert a levegő sűrűsége csupán egyharmada a tengerszint közelinek. Az orvos szerint már azzal jelentős energiákat veszíthetünk ekkora magasságban, ha csak egy helyben állunk.
Sokan gondolják, hogy ilyenkor miért nem pihen meg egy hegymászó. Azért, mert ha ilyenkor megpihen, az olyan, mintha egy viharos tengeren az éjszaka közepén próbálna meg pihenni. Ilyenkor nem tudunk, mert küzdenünk kell a fennmaradáshoz. Ugyanígy küzd a szervezet minden légvételnél, minden pillanatban
– mondta a szakember, aki szerint a halálzónában még jobban felerősödnek az alacsonyabb magasságokban jelentkező problémák. „Hallucinációk, tévképzetek léphetnek fel, még a látását is elveszítheti a hegymászó” – tette hozzá a sebész.
A doktor szerint ilyenkor már akkor sem tud racionális döntést hozni a hegymászó, ha előzetesen felkészült egy ilyen helyzetre.
„Arról nem is beszélve, hogy –20 fok van ebben a magasságban, úgyhogy a fagyás is egy óriási veszély. Ezért ha egy hegymászó nem tud időben visszafordulni és leereszkedni, akkor valószínűleg már nem fog leereszkedni. Valószínűleg ez […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/sport/2023/05/29/suhajda-szilard-eltunes-orvosi-magyarazat-kujla-andras/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!