Évről évre a honi műtárgypiac egyik csúcseseménye a Kieselbach Galéria téli aukciója. Tavaly ilyenkor rekordáron, 230 millió forintért kelt el Rippl-Rónai József remeke, a Kalitkás leány, más néven a Kalitkás nő I. Idén Czóbel Béla fő műve, chef d’œuvre-je, az 1905-ben festett Kislány ágy előtt című képe viheti el a pálmát, veszélybe sodorva a tavaly felállított országos csúcsot.
Különleges élmény várta az újságírókat kedden a Szent István körúti Kieselbach Galériában; megismerkedhettünk a 2025. december 10-én, 18 órakor a Hotel Marriottban tartandó téli aukció sztárdarabjaival, azok közül is mindenekelőtt Czóbel Béla páratlan szépségű, korszakhatárt jelölő remekművével, a Kislány ágy előtt című festménnyel. A kép a huszadik századi modern magyar festészet egyik legemblematikusabb alkotása, eszmei értékéhez méltó a 220 millió forintos kikiáltási ár, aminél aligha állnak meg a licitek.
Egy kevésbé jelentős árverésen csúcsdarabok lehetnének a közvetlen „üldözőboly” tagjai: Vaszary János Művésztársaság című kompozíciója, Rippl-Rónaitól a Kis szőke fiú naranccsal, Egry József itáliai ritkasága, a Taorminai napkelte, Perlrott Csaba Vilmos fauve-ihletésű Szabadban című vászna, Derkovits Gyula érett fő műve, a Szövők, és az egyetlen XIX. századi festmény, Bihari Sándor 1893-as darabja, a Vasárnap délután.
Nehezen tudja függetleníteni magát az ember a mákszemnyit hatásvadász, ám abszolút indokolt megoldástól: Czóbel Béla korszakos alkotását, a méltán chef d’œuvre-nek tartott fiatalkori remekművet, a Kislány ágy előtt című festményt külön teremben helyezte el Kieselbach Tamás galériatulajdonos, sejtelmes megvilágításban, mintha csak jelezné: külön bejáratú szobát igényel ez a kivételes szépségű festmény.
Aztán mindezt alátámasztja Barki Gergely művészettörténész elragadtatott méltatása. A szakember úgy beszél az 1905. november vége és december 31. között a párizsi Rue de Vaugirard 9-es szám alatti házban készült műalkotásról, mint anya a gyermekéről: szeretettel, féltéssel, már-már vallásos tisztelettel.
Miért nevezzük kulcsműnek? – tette fel Barki Gergely átszellemült arccal a költői kérdést. – Mert Czóbel Párizsban, a paradigmaváltást jelölő 1905-ös esztendő legvégén, közvetlenül a Matisse körül csoportosuló fauve-ok, azaz vadak feltűnése után festette ezt a vadonatúj látásmódot tükröző vásznat, igazi remekművei közül az elsőt. Leszámolt nagybányai plein air korszakával, amelyet a naturalizmus jellemzett, ahogy Önvallomás című írásában taglalta. Akkora hatással volt rá Párizs és a Vadak, hogy sutba dobta korábbi munkásságát, és új alapokra helyezte festészetét.
Ez a friss energiákat sugárzó, ifjonti önbizalomtól duzzadó új festői attitűd tükröződik erről a méreteiben is impozáns festményről. Czóbel írásaiból tudjuk, hogy már amikor megvásárolta a vásznat, érezte, hogy korszakos festmény lesz az alkotásból…

És úgy is történt. Czóbel a Kislány ágy előtt című képpel berobbant a nemzetközi elitbe. Már 1905-ben olyan jeles vásárlója akadt a festményeinek, mint Thomas Mann sógora, a zeneszerző és karmester Klaus Pringsheim, Gustav Mahler tanítványa. Nem sok időnek kellett eltelnie, hogy Czóbelt egy napon emlegessék Matisse-szal és Picassóval, törzsvendég legyen Gertrude Stein amerikai írónő a Rue de Fleurus 27. szám alatti híres művészeti szalonjának a Virágok utcájában.
Szinte hihetetlen, hogy a kép még ma is eredeti keretében díszeleg. Mint ahogy az is figyelemre méltó, hogy megszületése óta, azaz csaknem 120 éve most kerül először a nyílt műtárgypiacra a Kislány ágy előtt. A festmény Márton Ödön, az 1971-ben elhunyt, textilkereskedőként dolgozó, előkelő belvárosi ruhaszalont fenntartó jeles gyűjtő kollekciójából került az örökösökön keresztül az aukció anyagába. A kikiáltási ára, mint jeleztük, 220 millió forint, azaz simán meghaladhatja a leütési ár a Kalitkás leány 230 millióját.
Krőzusi gazdagság, sztárok a másodvonalban
További hat festmény indul százmilliós vagy annál magasabb kikiáltási árról a Marriott-beli aukción.
Kezdésként itt van napjaink egyik legnépszerűbb – bár már 85 éve halott – festője, Vaszary János, a kaposvári zseni, aki Művésztársaság című, az 1930-as években festett képével szerepel a mezőnyben. A festmény a tatai Park-sorozat családias összejöveteleinek intim világát ötvözi a Korzó-képek nagy lélegzetvételű, fővárosi környezetével. A művész egykori Attila úti otthonának, a „penthouse-os” Vágó-háznak a tetőkertjén készült jeleneten vidám művésztársaság ünnepel a háttérben kirajzolódó Budavári Palota régi, Hauszmann-féle kupolája alatt, amelynek tetején ott a Szentkorona az elbillent kereszttel.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!