Aki azt hitte, hogy a költészet és a rövidpróza kiment a divatból, vagy hogy a tehetségeket nem érdekli a nyomtatott betű, az nagyot tévedett. Az erzsébetvárosi pályázat másodszorra is bizonyította, hogy a „kötettel még nem rendelkező” státusz nem tehetségtelenséget, hanem kiaknázatlan lehetőséget jelent. Idén is több mint százan gondolták úgy, hogy itt az ideje előhúzni az írásokat a fiókból, a szakmai zsűri pedig nem talált süket fülekre a felhívással.
Bár Magyarországon a kifejezés még idegenül csenghet, a chapbook műfaja nem mai találmány, hiszen egészen a 16. századig kell visszamennünk az időben a gyökereiért. Akkoriban az utazó árusok, az úgynevezett chapmenek olcsó, kisméretű füzetekben terjesztették a népköltészetet és a balladákat a tömegeknek. Ez volt a korai tömegmédia, amely a nyomtatás demokratizálódásával mindenkihez elért, majd a 19. században a technológiai fejlődés kiszorította, hogy később a kis példányszámú magasirodalom egyik legkedveltebb, exkluzív formátumaként szülessen újjá.

A 2026-os erzsébetvárosi projektben ez a hagyomány éledt fel modern köntösben. A pályázatot elbíráló szakmai nagyágyúk, Babiczky Tibor és Kiss Judit Ágnes nem csupán zsűritagként vettek részt a folyamatban, hanem mentorként és szerkesztőként is kísérték a kiválasztott szerzőket egészen a nyomdába adás […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!