Mostanában annyi buta romkomban és zs-kategóriás Marvel-filmben láttuk Sydney Sweeney-t, hogy az ember hajlamos elfelejteni, hogy Hollywood új szőke üdvöskéje igazából sose a popcorn-műfajban érezte jól magát. A drámaibb szerepeiben mindig megnyerőbb volt, gondoljunk csak az Eufória rettenetesen antipatikus és utálatos Cassie-jére, esetleg a Fehér Lótusz első évadára, de simán felhozhatjuk a Reality című filmdrámát, amelyet nem olyan régen hozott be az HBO Max, és amilyen keveset beszélnek róla, épp annyira letaglózó élmény. Főképp a főszereplő alakításának köszönhetően.
![Jelenet a Szeplőtlen című filmből](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5554/55544/555440/55544023_76782e034cb8e38ffc0d2d76f990fcad_wm.jpg)
Sydney Sweeney új filmje, a hazai mozikban március 21-e óta látható Szeplőtlen újfent egy komorabb néznivaló a 26 éves színésznőtől, aki egy Cecilia nevű apáca bőrébe bújik benne. Hősünk, akinek az élete egy sorsfordító baleset óta szinte csak a vallás körül forog, egy érdekes lehetőséget kap. Meghívják Olaszországba, hogy egy olyan zárdában teljesítsen szolgálatot, ahol öreg, haldokló apácákat gondoznak. Már hallomásra se barátságos ez a környezet, a zárda azonban még annál is felkavaróbb hely, mint amire Cecilia nővér számít. Gótikus falak között, zárkózottan élő apácák között találja magát Sydney Sweeney karaktere, ahol az a legkevésbé furcsa fejlemény, hogy még Jézus keresztrefeszítésének egyik eszközét is itt őrzik.
Katolikus horrorfilmekből eddig olyan keveset kaptunk, hogy az értékelhető címeket egy kezünkön meg tudnánk számolni, A pápa ördögűzőjét se vennénk a jobban sikerült darabok közé, Russell Crowe-ék inkább a trash-rajongókra céloztak ezzel a 2023-as alkotással. Bár annak az alapötlete is rendben volt, a Szeplőtlen pár fokkal izgalmasabb, hiszen Cecilia nővér nem sokkal érkezése után teherbe esik, ahogy a cím is erősen sugallja, szeplőtlenül. Az addig is egészen furán viselkedő apácatársak egyenesen isteníteni kezdik a főszereplőt, ám Istennek semmi köze nincsen ehhez a csodához.
A Szeplőtlen visszafogottan indít, hogy aztán egészen gonosz, váratlan jumpscare-ekkel hozza ránk a frászt. Tipikusan az a fajta horror ez, amelynek hiába vannak olcsón ható megoldásai, jó pár ijesztőnek szánt mozzanattól konkrétan majd kiugrunk a székből. Szerencsére nem csak ezekkel próbálja eladni magát Michael Mohan rendezése, a történet kétharmadánál van egy olyan fordulat, ami átír mindent, amit azt megelőzően gondoltunk. Bár egy csomó horrorfilm pont a végére laposodik el, a Szeplőtlen ebből a szempontból […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!