Egyeseket érdekelnek a történetek egy egész albumon át, mások csak dalokon belül figyelnek az efféle ívekre. A Twenty One Pilots a koncepciólemezek világát egy másik szinten értelmezi, hisz már albumok óta építi saját metaforikus, fiktív világát, ahol most végre körbeértek a dalok. A Clancy című kiadvány, amely a banda hetedik nagylemeze,
A sztori szerint a főhős visszatér Trench képzelt világának Dema városába, hogy felszabadítsa a többieket, akik a kilenc püspök – köztük a vezetőjük, Nico – uralma alatt élnek. Ahogy a mostani történet is végigjárja a zenekar korábbi kiadványainál behozott sztorielemeket, úgy zeneileg is újraélik elmúlt albumaik legikonikusabb stílusirányait, miközben a zenekartól megszokott kísérletező gondolatiság van a központban. A Clancy című album azonban ennél is többet tartogat.
Rögvest a lemezt indító dal, az Overcompensate felépíti a főhős visszatérését. Először németül, majd franciául, utána spanyolul bontja ki egyre jobban és jobban a sorokat, hogy újra itt van Clancy, aki visszatért a titokzatos szigetről, élő fegyverré vált, és kész megfordítani a háború jelen állását.
Egyik láb a másik után
A szám négyszer is kijött, mielőtt május végén debütált volna a banda 2024-es albuma. Először single-formátumban, majd háromszor a banda másik három dalával együtt, mindig kicsit csavarva a felálláson. Először a Next Semesterrel, majd a Backslide című számmal, végül a The Craving nevű alkotással bővült a kedvcsináló lista. Kicsit úgy álltak hozzá, mint anno a Saint Chaos, akik mindig egyel több dalt tűztek a lemezhez, csak a Twenty One Pilots ezt nem tolta el addig, amíg egyesével feltöltődik a kiadvány, csupán négy dalig játszották el, majd bedobták a teljes albumot.
A 13 számot tartalmazó, 47 perc hosszú lemez zömében hallgatóbarát, nagyjából háromperces dalokból épül fel, leszámítva a befejező, hat és fél perces számot. A banda most úgy döntött, minden zenéhez készítenek videóklipet is, amelyek a lemez megjelenésével együtt kerültek ki YouTube-ra.
Kivételt képez az előzetesen megjelent három dal (Overcompensate, Next Semester, Backslide), ugyanakkor a The Cravinghez két videó is készült, mivel kétféle változat jött ki belőle – egyik az előzetesen kiadott single-verzió, a másik a lemezen is hallható „Jenna’s version” alcímmel ellátott kiadás. A két változat közötti különbség, hogy míg elsőnek egy kicsit rétegzettebb verziót kaptunk, addig az albumra egy leegyszerűsített forma került, miközben a bedroom pop hangulatot nagyjából megőrizték – legfeljebb a kiművelt dobhangzás dolgozik ellene.
A lemezen hallható kiadás előnye, hogy nagyon intim, bensőséges alkotás, ami tökéletes töréspont az album közepére.
A Backslide című dalt is érdemes kiemelni, mivel az egy remek keveréke a zenekar berobbanásakor felpörgött, rájuk jellemző stílusnak, majd a később, a 2010-es évek közepétől behozott, nagyobb kórushatásokkal dolgozó zenéiknek is, ebbe belekeverték a legutóbbi időszak kellemesen populáris hangzásait. Egy dalon belül végigjárják munkásságuk több kulcspillanatát, ami a dalhoz készült videóklipben és a szám szövegében is visszaköszön, miközben mégis alkotnak valami újat, kellemeset, fülbemászót.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/zene/2024/06/04/twenty-one-pilots-21-kritika-album-stenk-clancy/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!