Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Természetesen igaz, hogy a lövöldözés megrázó pillanat volt, bár ez is a fenyegetések növekvő hullámának része. Az elmúlt években nagyszabású erőszakos események történtek: a 2020-as elnökválasztási szavazás hitelesítésének megakadályozását célzó, a csőcselék Capitolium ellen intézett támadása; Steve Scalise republikánus kongresszusi képviselő lelövése egy baseballmeccsen 2017-ben; a Gretchen Whitmer demokrata kormányzó elleni emberrablási terv 2020-ban.
A radar alatt ez a veszélyes környezet a többi közszolga számára is felerősödött. 2016 és 2021 között a kongresszusi képviselők elleni fenyegetések száma megtízszereződött, és csak Trump elnöksége után csökkent valamelyest. A szövetségi bírák elleni fenyegetések 2021 óta megduplázódtak. A legutóbbi negyedéves felmérések szerint pedig a helyi választott tisztségviselők − például az iskolaszék tagjai és az önkormányzati képviselők − egyötöde számolt be arról, hogy erőszakos fenyegetéseket kapott − írja Foreign Affairs hasábjain Rachel Kleinfeld, a Carnegie Endowment for International Peace tudományos főmunkatársa. Hozzátette:
Az amerikaiaknak azonban fel kell ismerniük, hogy az ilyen problémák nem egyedül náluk jelennek meg: a politikai erőszak számos demokráciában növekszik.
A Trump ellen elkövetett merényletkísérlet hasonló a Kisida Fumio japán miniszterelnök ellen tavaly elkövetett kísérlethez. Egy évvel korábban Abe Sinzó korábbi japán miniszterelnököt ölték meg − az 1930-as évek óta ez volt az első merénylet japán vezető ellen. 2023 augusztusában egy ecuadori elnökjelöltet gyilkoltak meg, miután távozott egy kampánygyűlésről. Májusban pedig egy merénylő megpróbálta meggyilkolni Szlovákia miniszterelnökét.
Nem a jelenlegi és volt államfők az egyetlen áldozatok. Az Armed Conflict Location & Event Data Project szerint 2022 és 2023 között Franciaországban 12-szeresére nőtt a választott tisztségviselők elleni erőszakos cselekmények száma.
A júliusi választásokat megelőző három hétben összesen 51 jelöltet ért fizikai támadás. Németországban az elmúlt öt évben több mint 10 ezer támadás érte a politikusokat, és további több ezer támadás ért pártépületeket. A 2024-es mexikói választás volt az eddigi leghalálosabb. 37 jelöltet gyilkoltak meg, és több mint 800-an megsebesültek. Kolumbiában, Indiában és Nigériában is egyre gyakoribb a tisztségviselők elleni erőszak.
Bár az egyes országok erőszakos cselekményeinek eltérő helyi okai vannak, az országok között egyértelmű mintázatokat találunk. Az amerikai politikai erőszak sok közös vonást mutat a Németországban és Indiában, valamint a legutóbbi franciaországi választásokon történtekkel. Mindezekben az államokban a támadások jelentős része nagyrészt radikalizálódott pártszimpatizánsok műve, akiket gyakran a pártok buzdítanak. Ennek megfékezéséhez e pártok politikusainak megfékezésére van szükség.
De ezt sokkal könnyebb mondani, mint megtenni, különösen az Egyesült Államokban. Ott a választók csak két párt közül választhatnak − és az egyiket egy radikális szárny tartja hatalmában. Bár Trump az amerikai politikai erőszak legújabb áldozata, de a támadások a szakadék mindkét oldaláról érkezhetnek. Azonban a valóság az, hogy hívei között vannak az ország legradikálisabb elkövetői az erőszakos cselekményeknek, és őket nehéz lesz kordon mögé szorítani.
Veszélyzóna
Nem minden országban ugyanolyan okokból fordul elő a politikai erőszak. Franciaországban például 2022-ben és 2023-ban a rendőri brutalitás és a nyugdíjreform körül voltak zavargások, amelyek a 2024. júliusi választásokat megelőzően a parlamenti jelöltek elleni pártpolitikai támadásokba torkolltak.
A kolumbiai jelölteket gyakran fegyveres csoportok veszik célba, hogy a politikai szereplőket a bűnözői érdekek kiszolgálására szorítsák. Nigériában sok helyi tisztviselőt rabolnak el banditák csak azért, hogy váltságdíjat kapjanak értük.
De gyakran vannak hasonlóságok az államok között. A mexikói jelölteket, akárcsak a kolumbiaiakat, gyakran bűnszervezetek ölik meg. Franciaországban és Németországban a politikai erőszakot radikalizálódott politikai csoportok ösztönzik, akik olyan légkört teremtettek, amelyben az erőszak mint politikai magatartás elfogadható − bár gyakran visszájára fordul.
A Global Project Against Hate and Extremism például a németországi politikai erőszak jelentős részét a radikális Alternatíva Németországért (AfD) párt támogatóira vezeti vissza, akiknek szélsőséges bevándorlásellenes álláspontjaik közé tartozik, hogy neonáci csoportokkal terveztek megbeszéléseket a kényszertoloncolásokról.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/07/20/egyesult-allamok-politika-eroszak-japan-kolumbia-donald-trump/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!