Mi történik, ha a világ legfontosabb déli kapui – a Szuezi-csatorna vagy a Hormuzi-szoros – hajózhatatlanná válnak? A márciusi iráni konfliktus hatására az Arktisz újra a nemzetközi figyelem középpontjába kerülhet, tovább fokozva a feszültséget az északi térségben – mondta az Indexnek Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. Az Arktisz a globális energiapiac és a tengeri kereskedelem szempontjából egyre inkább az „északi Perzsa-öböl” stratégiai szerepét tölti be.
Ugyanakkor érdemes látni azt is, hogy az északi tengeri hajózási útvonal megnyílása ellentmondásos folyamat: a rövidebb menetidő ígérete mellett továbbra is számolni kell a természeti és technikai akadályokkal, valamint a fagyos geopolitikai valósággal. Oroszország energetikai fölénye, Kína tőkéje és a Grönland körüli amerikai–európai érdekellentét egy olyan új északi sakktáblát rajzol ki, ahol a klímaváltozás árnyékában a globális gazdaság jövője is formálódik.
Amikor a déli tengeri kapuk bezárulnak
Az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása miatt az arktiszi hajózási útvonalak és fosszilisenergiahordozó-készletek stratégiai jelentősége felértékelődött. A közel-keleti instabilitás a globális kőolaj- és LNG- (cseppfolyósföldgáz-) szállítás 20-20 százalékát közvetlenül fenyegeti, ami a biztonságosabb, bár technikailag nagyobb kihívást jelentő északi alternatívák felé tereli a figyelmet. 2021 márciusában a tengereken zajló világkereskedelem szempontjából szintén jelentős riadalmat keltett a Szuezi-csatorna elzáródása.
Egy keresztbe fordult kínai teherhajó egy hétre eltorlaszolta a világ egyik legfontosabb kereskedelmi hajózási útvonalát, amelyen a globális tengeri áruforgalom akár 12-15 százaléka is áthaladhat. Az esemény alkalmat adott arra, hogy az Arktikus-óceánon keresztülívelő északi tengeri útvonalban (északkeleti átjáró, Northern Sea Route [NSR]) rejlő lehetőségek előtérbe kerüljenek.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint az Arktiszon áthaladó útvonal számos előnye mellett még mindig a világ tengeri árukereskedelmének csupán elhanyagolható aránya érinti a térséget, a 2024–25-ös adatok alapján 0,35 százalékát. A klímaváltozás és a globális tengeri hajózási útvonalak átalakulása miatt becslések szerint 2030-ig 2-5 százalékra emelkedhet a részesedése.
Az Oroszország északi partjai mentén végigfutó tengeri folyosó elsődlegesen az Európa és Ázsia, illetve az Európa és Oroszország közötti kereskedelemben játszhat szerepet.
Ezt azonban nagyban befolyásolják olyan geopolitikai kérdések, mint a Kína és Európa közötti kereskedelem alakulása, illetve a két szereplő elhidegülésének vagy közeledésének bizonytalansága. Emellett az Európa és Oroszország közötti befagyott nemzetközi kapcsolatok jövőbeli enyhülése is hatással lehet az útvonal kihasználtságára. Az olyan helyzetek, mint a Szuezi-csatorna elzáródása vagy a Hormuzi-szoros lezárása, erősíthetik azt a kényszert, hogy az Európa és Ázsia között zajló kereskedelemben a vállalatok növekvő arányban használják ezt a relációt.

Az útvonal Európa és Kelet-Ázsia között – a végpontoktól függően – akár harmadával, de egyes esetekben 40 százalékkal is lerövidítheti a távolságot a déli tengeri útvonalakhoz képest. Ráadásul a szállítások időtartamát és költségeit is mérsékelheti. A klimatikus viszonyok miatt az északi tengeri útvonal csupán szezonálisan hajózható, általában a július és október közötti, de legkésőbb novemberig tartó időszakban. Ugyanakkor hiába rövidebb a fizikai távolság, a jeges vizeken a hajók lassabban haladnak, mint a nyílt óceánon.
A jég alatt rejtőző energia
Németh Viktória az Indexnek kiemelte, hogy számos természeti akadály nehezíti az előrehaladást a zátonyoktól a jégtáblákig. Az időt és a költségeket is növeli a déli tengerekhez viszonyítva, hogy a speciálisan az északi körülményekre tervezett hajók is gyakran csak jégtörők kíséretével közlekedhetnek. Így is összességében kedvezőbb az északi alternatíva a déli útvonalaknál, de nem olyan mértékben érvényesülnek a hatások, mint a tengeri mérföldekben mért távolság indokolná. Emellett az infrastruktúra sem olyan kiépített, mint más útvonalak esetében. A fejlesztések vonatkozásában érdemes látni, hogy
a hajózási útvonal döntő részét birtokló Oroszország elsődlegesen kínai beruházásokra támaszkodik, ami visszahat a geopolitikai szövetségi rendszerekre is.
A tengeri hajózási útvonalak mellett a Hormuzi-szoros lezárása és a Perzsa-öböl menti kőolaj- és földgáztermelő országok kereskedelmének korlátozása szintén ráirányítja a figyelmet arra a régióra, amely a világ energiahordozó-tartalékainak jelentős részét birtokolja.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2026/03/07/iran-iran-usa-konfliktus-haboru-arktisz-oroszorszag-geopolitika/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!